Cégtábla

Cégtáblára / reklámtáblára vonatkozó jogyszabályok.

 

Cégtáblára vonatkozó jogszabály:

A törvény előírja, hogy az egyéni vállalkozó nyílt árusítású üzletét, termelő, szolgáltató egységét cégtáblával köteles megjelölni.

A cégtáblán az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét és az ott folytatott alapvető tevékenységét kell megjelölni.

A cég­táblának megfelelő tájékoztatást kell ugyanis nyújtania a vásárlónak, megren­delőnek, ellenőrző hatóságnak.

Nem kell azonban cégtáblát elhelyezni olyan telephelyen, ahol esetleg csak ügyintézés folyik. 

 

 

 

Az épületeken elhelyezhető reklámokra, cégérekre vonatkozó rendelkezések:

Az OTÉK – 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről – részletesen nem foglalkozik sem a cégtáblákkal, sem a portálok kialakításával, csupán az 

alábbi korlátozásokat tartalmazza:

 

40. § (1) Az építési telek közterület vagy magánút felőli határvonalán építményt csak úgy szabad elhelyezni, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület, illetőleg a magánút területébe 

csak a következők szerint nyúlhat be (2. ábra):

 

a) a csatlakozó terepszinttől mért 2,50 m magasságig 

 

 - a határvonaltól mért 0,50 m széles biztonsági sávban elhelyezett szerkezeti elem (amely a közlekedők által könnyen észlelhető és kialakítása baleseti veszélyt nem jelent, 

továbbá, ha az 0,40 m magasság felett kerül elhelyezésre, annak a biztonsági sávra eső vetülete legalább 0,10 m magas vagy 0,60 m széles a környező járófelület felület-

képzésétől, lábbal tapinthatóan, jelentősen eltérő burkolatú jelzősávval körül van véve,

 

 - a közterületi járda gyalogossávjába csak időnként és rövid ideig nyitva tartott nyílószárny (kirakat, gépjárműtároló ajtaja stb.),

 

b) a terepszinttől mért 2,50 m és 3,0 m közötti biztonsági térbe, az a) pontban említetteken túlmenően legfeljebb a közúti űrszelvényig terjedően és csak könnyen elmozdítható elem (pl. 

napellenző ponyva, ponyva-előtető), ha az rövid idő alatt le- és felszerelhető és felerősítése fokozottan biztonságos,

 

 

c) a terepszinttől mért 3,0 m és a közúti űrszelvény-magasság (4,70 m) között - egyéb hatósági előírás hiányában - az űrszelvény szélétől legalább 1,0 m-re elmaradva építményrész 

(kiugrás).

 

 (2) Közúttal határos, azzal összefüggő építményrészen reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés - kivéve a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmazó 

berendezést - csak jogszabályban előírt feltételek megléte esetén helyezhető el.

 

A 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet – A reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól – alapján 2011. október 31.-től tilos 

kihelyezni villogó, káprázást okozó vagy futófényt tartalmazó reklám céljára szolgáló táblákat, továbbá az ilyen táblák nem készülhetnek fényvisszaverő anyagból és egyértelműen el kell különülniük a 

közlekedési tábláktól. A rendelet értelmében a reklámozó táblával érintett ingatlanok tulajdonosait fel kell szólítani az érintett berendezések eltávolítására. 

 

A Budapesti Városrendezési Keretszabályzat, a 47/1998. Fővárosi Közgyűlési Rendelet az alábbi általános előírásokat adja:

 

Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések

 

11. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területeken (2. számú melléklet), a városközponti területek VK keretövezetbe sorolt területein, valamint ahol azt a KVSZ előírja, az épület(ek) 

közterületről látható földszinti és első emeleti homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett. Értékvédelem alatt álló épület homlokzati 

felújítása, illetőleg átszínezése csak a közterületről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg.

 

(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal 

együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

 

Az egyes fővárosi kerületek illetve az egyes települések építési szabályzatai mind a cégtáblák, mind a cégérek tekintetében eltérő részletezettségű peremfeltételeket szabnak meg. A portálok tekintetében 

általános építészeti elveket fogalmaznak meg. A fentiek alapján megállapítható, hogy a cégérek, cégtáblák, kirakatportálok tervei minden esetben egyedi elbírálást igényelnek, mivel az építészeti 

értékvédelemmel érintett területeken és a védett épületeken a környezetben kialakult arculat megőrzése a cél.

 

A cégéreknél Budapesten mindegyik kerületben engedélyezett a 0,5 m2 felületnagyság, ,és a 0,75 m magasság. Ezen paraméterek alapján a tervezett körformánál F 75 cm-t jelenten. A homlokzati 

falsíktól számított kinyúlás max 1,0 m lehet (kivétel a II. kerület világ-örökségi területe, ahol ezen méret 0.5 m és a IX kerület belső magja- ott 0.75 m). Műemléki környezetben várhatóan monokróm 

kialakítású lehet. Vastagság általában 20 cm. Kivétel az V. ker. ahol 15 cm – ennek a méretnek az alkalmazása javasolt. A vidéki városok építési szabályzatai külön nem foglalkoznak a cégérekkel.

 

Cégtábla mérete - akár a fővárosban akár a vidéki városokban – maximum 2, 0 m2 lehet, Ennél nagyobb méretű cégtáblát - konkrét helyszín ismerete esetén - a főépítésszel, vagy a helyi Építészeti - 

Műszaki Tervtanáccsal kell egyeztetni.

 

jogszabaly_budapest_keruletek

jogszabaly_telepulesek_1

jogszabaly_telepulesek_2

 

Budapesti Kerületi önkormányzatok

 

Bp. I. kerület. Budavári Kerületi Építési szabályzat16/2000. (VIII.15.) rendelet

 

18.§ sajátos helyi településrendezési eszközök 

 

2.) Kötelező tervtanács (zsűri) és szakvélemény.

 

a jogszabályban meghatározott esetekben az egyes építmények építészeti műszaki terveit –jóváhagyásuk, illetve engedélyezés előtt tervtanács (zsűri) véleményezi 

 

A tervezőnek, illetve a tervezéssel megbízott szervezet vezetőjének a más jogszabályban meghatározott tervtanáccsal nem érintett új, vagy alapvetően átépítendő, továbbá a helyi 

védettséggel érintett építmények engedélyezési építészeti- műszaki terveit a helyi (kerületi)önkormányzati tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani

 

Helyi önkormányzati tervtanács hiányában nem véleményezett, illetve más tervtanács elé nem utalt dokumentációknál a városképet érintő homlokzati beavatkozások esetén az illeszkedésre, 

építészeti minőségre, a városképi megjelenésre vonatkozóan a főépítész szakvéleményt ad.

 

27§ Épített környezet és látvány védelme 

 

4) A területen bármely meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épületek eredeti terveinek felhasználásával végezhető el- amennyiben azok rendelkezésre állnak. A 

beavatkozás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját

 

 5.) a terület városképi jelentőségének és helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen formai szerkezeti anyaghasználati megoldások nem 

alkalmazhatók

 

Cégére , hirdetések, reklámok , díszvilágítás 41.§ 

 

Cégér, cégfelirat, cégtábla – épületen, épületrészen – csak az a teljes homlokzati felületet arculatához (stílusához, anyaghasználatához) igazoltan helyezhető el.

 

A területen új reklámberendezés, a favédők kivételével csak kötelező elvi engedély, illetve Közterület-rendezési terv alapján létesíthető illetve alakítható át 

 

Bp. II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007.(I.18.) Rendelete, a Bp. II. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról

 

Épített értékek védelme:

 

b)A szabályozási tervlap megjelöli a rendelet függelékének II. pontja felsorolja a helyi védelemre javasolt épületeket, építményeket. Az ezeket érintő építési tevékenység megkezdése előtt 

az önkormányzati tervtanács véleményét be kell szerezni.

 

c)A városkép szempontjából kiemelt látványvédelmi útszakaszok mentén és a kerületi helyi területi védelemre jelölt területen belül a településképi és építészeti követelmények az 

önkormányzati tervtanács véleményének figyelembe vételével engedélyezési tervben határozandók meg.

 

 

g)Nem alkalmazhatók látszó felületen, homlokzaton, 50%-os színtelítettség felett az alábbi színek: a piros, a lila, a kék, a narancs, a barna, a zöld és a fekete

 

(4) Épített környezet értékeinek védelme A szabályozási tervlapon megjelölt helyi védelemre javasolt épületek, építmények nem bonthatók el, felújítás, állagmegóvás alkalmával az 

eredeti állapotuk fenntartandó, visszaállítandó. A helyi védelemre javasolt épületeket, építményeket érintő építési tevékenység megkezdése előtt az önkormányzati tervtanács 

véleményét be kell szerezni.

 

Cégér, cégfelirat, cégtábla – épületen, épületrészen – csak az épület építészeti megjelenéséhez (stílus, anyaghasználat) illeszkedően a teljes homlokzati felületet bemutató tervben igazoltan helyezhető 

el. 

 

Cégtábla és reklámtábla elhelyezése a földszintet, illetve a mezzanin szintet (az egységes építészeti motívumokkal – nyílás, boltív – összefogott, belső szintet, félemeletet, a földszinti nyíláson belül 

megjelenő galériaszintet) az emelettől elválasztó sávban történhet. A környezetben kialakult építészeti adottságok alapján épületenként, illetve nem lakás célú rendeltetési egységenként legfeljebb 1-1 

db függőleges konzolos reklám is engedélyezhető, melynek mérete összességében nem haladhatja meg az adott (tetőidom vetületi felülete nélküli) homlokzat-területének 1%-át.

 

A I-II-17 jelű építési övezet előírásai (Viziváros Duna parttal szomszédos területe) 

 

A területen egyéb jogszabályi rendelkezés figyelembe vételével a látványvédelem, a városkép védelme érdekében az övezeten belül közterületek fölé cégér, hirdetés, reklám, díszvilágítás nem lóghat be 

0,5 m-nél nagyobb mélységig

 

Óbuda - Békásmegyer Önkormányzata képviselő-testületének 32/2001. (XI.30.). sz. rendelete III. Kerület Óbuda - Békásmegyer városrendezési és építési szabályzatáról 

 

 (5) Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, - az eredeti kirakat szerkezeti cseréje kivételével -, a meglévő épület nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy 

meglévő megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez:

 

a) védett épület esetében az érintett homlokzat egészére vonatkozó tervet kell benyújtani,

 

b) védelem alatt nem álló épület esetében az épület érintett homlokzatának egészét bemutató fotódokumentáció és az érintett építményszint homlokzati sávjának egészére vonatkozó terv 

készítése szükséges.

 

15.§ (9) Kereskedelmi rendeltetési egység közterületről is látható homlokzatainak legalább fele nyílászárók vagy üvegfal, üvegfelület alkalmazásával, a földszinti homlokzatok legalább 2/3-a 

kirakatfelületként alakítandó ki. Az üvegfelületek átlátszatlan kialakítása, fóliával történő fedése nem megengedett.

 

 

Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre vonatkozó általános rendelkezések 

 

16.§ (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni - a 3./A számú melléklet szerinti lehatárolt területeken megengedett áttört fényreklámok, világító 

cég-logók, valamint a (2) bekezdésben foglaltak, továbbá a kerületi reklám-rendeletben szabályozottak figyelembevételével a panelházak homlokzatainak kivételével - az 

épületeken

 

(5) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat közterületről látható homlokzatain, úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy 

tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, 

színezésével, építészeti hangsúlyaival.

 

Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett.

 

(6) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg a 2,5 m2-t. 

 

Műemléki környezetben, műemléképületen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és teljes felülete nem lehet 2,0 m2-nél nagyobb.

 

(7) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása, ill. összképében zavaró hatása nem engedhető meg.

 

(8) Az épületeken az intézmények cégéreinek, cégtábláinak, cégfeliratainak kialakítása színes reklámfelületként nem engedhető meg e célból lehatárolt

 

a) Fő tér környezetében,

 

b) Újlak Bécsi út, Bokor utca, Csemete utca, Kecske utca és Kecske köz menti házsorain,

 

c) Békásmegyer - Ófalu területén.

 

Ezen területeken világító betűs cégfelirat a homlokzaton nem helyezhető el, de az önálló betűkből kirakott cégfelirat rejtett világítással ellátható.

 

 

Bp. IV. Ker. Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2008.(III.28.) sz. rendelete Újpest 3. sz. szerkezeti egység szabályozási tervéről és építési szabályzatról

 

Tervtanács 

 

8. § Az alábbi esetekben – az külön jogszabály rendelkezésein és az 5.§- ban meghatározott eseteken túlmenően – az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 

Önkormányzati Tervtanács állásfoglalását: 

 

c) cégtábla és reklámtábla elhelyezése, ha az a földszintet, illetve a mezzanin szintet az emelettől elválasztó sávtól eltérően kerül elhelyezésre

 

Látványvédelem, a városkép védelme 

 

20. § (1) A városkép védelme és a városképi illeszkedés érdekében – a jogszabályok keretei között – a beépítési előírás keretében meghatározhatók, vagy korlátozhatók az alábbiak: 

 

b) az eredeti, illetve a környezetre jellemző arculat megőrzése érdekében a portál kialakítása, 

 

c) a homlokzatképzés, 

 

d) a szokásos, illetve a környezetben kialakult jellegzetességek figyelembevételével 

 

e) a cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítása, 

 

f) az alkalmazható anyagok és az építmények homlokzatán alkalmazható színek. 

 

Amennyiben a beépítési előírás korlátozó, illetve szigorító előírásokat tartalmaz, úgy az annak megváltoztatását célzó építési engedélyezési tervet az engedélyezést megelőzően be kell mutatni a 

tervtanács előtt.

 

Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás 

 

21. § (1) Közterületen reklám- és hirdető-berendezés – függetlenül annak méretétől, és szerkezetétől – csak az építési hatóság engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek 

teljesítése mellett létesíthető. Az építési hatóság engedélye szükséges a közterületen lévő építmények (beleértve a közmű-műtárgyak) felületein utólag létesítendő reklám- és 

hirdető-berendezések elhelyezéséhez, az érintett felületek reklám-célú felületképzéséhez, valamint a közterület, illetve az építési telek be nem épített területe fölött átfeszített 

reklám-felület elhelyezésére is. 

 

 

(2) A KL-KT keretövezetbe sorolt közterületek, valamint a Váci út, Árpád út, Temesvári utca és a vasút által határolt területek esetében az építési hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni 

kell a Városrendezési és Építészeti Tervtanács szakmai állásfoglalását. 

 

(3) Többfunkciós kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó létesítményekkel, valamint telephelyekkel határos közterületen az egyes létesítményekkel, illetve a telephelyen belüli egyes 

rendeltetési egységekkel kapcsolatos önálló reklám-, illetve hirdető-berendezés nem helyezhető el. Ilyen esetekben a reklám- és hirdetési felületeket, valamint az egyes 

rendeltetési egységek cég- és címtábláját (logóját) összevont reklámhordozó szerkezetre szerelve lehet elhelyezni. 

 

Az épületek földszinti portáljainak és azok környezetének kialakítása.

 

 

 

A cég és címtáblák elhelyezése

 

 (10) A közterületi telekhatáron álló, vagy közhasználatra átadott előkerttel létesített új épületben, illetve többszintes épület földszintjén a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó 

funkciójú rendeltetési egységek homlokzati felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok a) építészeti megoldásai igazodjanak a homlokzat egészének arányaihoz, 

 

b) az érintett homlokzati szakasz >50 %- ban portálszerűen megnyitottak legyenek, 

 

(11) Az (10) bekezdésben szereplő épület engedélyezési tervének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén elhelyezendő cég-és címtáblák, valamint reklám- és hirdető-

berendezések, az egyéb épületszerkezetek, továbbá a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását. 

 

Hirdető berendezés elhelyezése építmények közterületről látható felületén 

 

 (13) Építmény, valamint támfal és kerítés közterületről látható felületén az ugyanabból a nézetből látható és együttes felületüket tekintve 1 m2-nél nagyobb reklámfelületek, illetve hirdető 

berendezések abban az esetben is csak építési engedély alapján létesíthetők, ha az egyes berendezések felülete kisebb, mint 1 m2

 

 (15) Az épület homlokzatára, támfalra, illetve kerítésre szerelt reklám- és hirdető-berendezések, illetve hasonló célú felületképzés által érintett falfelületek együttes nagysága nem lehet 

nagyobb az érintett homlokzat – a nyílászárókkal csökkentett – felületének 10 %- nál, illetve 

 

a) legfeljebb 4,5 m-es építménymagasság esetén 3 m2-nél, 

 

b) legfeljebb 7,5 m-es építménymagasság esetén 6 m2-nél, 

 

c) legfeljebb 12,5 m-es építménymagasság esetén 10 m2-nél, 

 

d) 12,5 m-nél nagyobb építménymagasság esetén 20 m2-nél. 

 

 

Az L7 övezetbe sorolt területeken lévő középmagas házak és a magas épületek esetében – a Tervtanács állásfoglalásának ismeretében – a d) pontban foglaltakat meghaladó arányú, vagy 

teljes méretű reklámberendezések elhelyezhetők. 

 

Bp. V. ker. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 33/2008. (XII. 05.) sz. rendelete a Kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről 

 

Az épületek közterületről látható homlokzatainak kialakítására, színezésére, felület-képzésére vonatkozó általános rendelkezések. 

 

7.§ (1) A BVKSZ 11. § szerinti rendelkezéseket a (2)-(9) bekezdésekben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

 

(2) Az épületek közterületről látható homlokzatait és kapcsolódó tűzfalait részleges színezéssel felújítani nem lehet, kivéve, ha a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása, az életveszély 

elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, illetőleg egyéb szükséges javítások során az épület teljes földszinti sávját kell átszínezni. Ez esetben az átszínezés akkor 

lehetséges, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik és a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti, vagy jelenlegi színével azonos, 

vagy annak színvilágával harmonizál.

 

Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre és cégtáblákra vonatkozó általános rendelkezések 8.§

 

 (5) Az egyes üzletek cégéreinek, cégtábláinak és cégfeliratainak helyét a kirakatportálok szerkezeti kialakításánál biztosítani kell. Épületen csak olyan cégér, cégtábla illetőleg cégfelirat 

helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik. Márkareklámok – a cégérként való elhelyezés kivételével - a közterületről 

láthatóan csak az üzlet-helyiségben, illetőleg a kirakatportálokon belül és annak szerkezetétől függetlenül helyezhetők el.

 

(6) A (4) bekezdés szerint elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat illetőleg cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes 

és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, 

építészeti hangsúlyaival. Ha az utólagos elhelyezésnél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

 

 (8) Nem helyezhető el cégér, cégtábla, cégfelirat, hirdetés vagy egyéb hirdető- és reklámfelület az emeleti szintek nyílászáróira ragasztottan, sem kívülről, sem belülről. A mezzaninszint, 

vagy I. emeleti üzletportál e célra kialakított felületein cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezhető.

 

(9) Reklám- és hirdetési célú falfestmények nem létesíthetők az építmények közterületről is látható homlokzatain, illetve a tűzfalakon és műtárgyak felületén. Kivételt képez ez alól az utcai 

telekhatár kiugrását követő, az épület teljes magasságában végigmenő zavaró tűzfal, melyek felületképzésénél a vakhomlokzat ábrázolása és a vakhomlokzat struktúrájába 

 

 

illeszkedő legfeljebb egy, max. 1,0 m2 felületű „céglogó” elhelyezése megengedett. Az így kialakított homlokzat reklámfelületet, hirdetőfelületet, hirdetést, reklámszerkezetet 

nem tartalmazhat.

 

 A homlokzati falsíkkal párhuzamosan elhelyezett cégfeliratok és cégtáblák 

 

9.§ (1) A homlokzati falsíkon csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhető el a kirakatportálok szerkezetén kívül, szükség esetén az önálló betűk mögött másodlagos 

alátét-tábla alkalmazható.

 

Kivételesen, ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, megengedhető max. 1,0 m2 felületű cégtábla, vagy 1,5 m2 felületű textiljellegű cégér elhelyezése a kirakatportálok közötti 

falsíkon a 8.§ (5) bekezdés figyelembevételével.

 

(2) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető 

el.

 

 A homlokzati falsíkra merőlegesen elhelyezett cégérek 10.§

 

 (1) A falsíkra merőleges cégéreket legfeljebb a földszinti és kivételesen az első emelet szintmagasságában lehet elhelyezni, a szomszéd épület határfalától min. 1,5 m-re a szükséges 

űrszelvény figyelembevételével úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja.

 

(2) A falsíkra merőleges kialakítású cégér

 

a) falsíkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m2 -nél,

 

b) magassága 0,75 m-nél,

 

c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb közterület esetében legfeljebb 1,5 m-nél,

 

d) homlokzattal párhuzamos szerkezeti vastagsága 0,15 m-nél nem lehet nagyobb.

 

(3) Utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása, valamint üzletközpontok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén az 

a) pont szerinti felület növelhető.

 

(4) A falsíkra merőleges cégérek - ide nem számítva a zászló jellegű cégért - a hangsúlyos épület-szobrászati elemek látványát nem zavarhatják.

 

 

(5) A falsíkra merőleges cégér felszerelésének módját, világító cégér színét és a megvilágításának módját, az egymástól való távolságát, illetőleg az egy épületen elhelyezhető cégérek 

darabszámát az építési hatóság az építési engedélyben határozza meg. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a 

homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni.

 

A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 11.§

 

(1) Meglévő kirakatportál átalakításánál, vagy cseréjénél az eredeti architektúrának nem megfelelő kialakítású korábbi kirakatportálokat lehetőség szerint az eredeti kirakatportál tervek, 

vagy az eredeti nyílások geometriai méretei szerint kell helyreállítani. Ahol a kirakatportálok nyílásai nem az eredeti architektúrát követve, utólagosan lettek átalakítva, ott a 

kirakatportálok nyílásai megtarthatók, de a kirakatportálok az épület eredeti földszinti nyílászáróinak megfelelő kialakításúak és az épület homlokzatával összhangban levők 

legyenek.

 

(2) A kirakatszekrények, és kirakatportálok felületképzésénél alkalmazandó színeket az építési engedélyezési eljárásban kell meghatározni. A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű 

anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatportálok külső térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és 

hirdetések nem helyezhetők el, beleértve a használaton kívüli, illetve átépítés alatt álló üzlethelyiségek kirakatportáljait is. Átépítés esetén a kirakat üvegfelületeinek takarását 

az építési hatóság meghatározhatja. Homokfúvott, vagy matt, átlátszatlan üvegfelület a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható.

 

(5) Az üzletportálokat védő biztonsági berendezés - a (6) bekezdés kivételével - csak átlátható rácsszerkezetként alakítható ki.

 

A kirakatportálok biztonsági rácsainak elhelyezését és kialakításuk módját a kirakat-portállal együtt kell megtervezni és megvalósítani. Biztonsági rácsot a kirakatportál üvegfelületén belül 

lehet felszerelni. A földszintről nyíló egyes rendeltetési egységek közterület felőli bejáratainak 

 

(6) A meglévő, zárható táblás bejáratok és kirakatportálok lehetőség szerint megtartandók eredeti formájukban, illetve az eredeti tervek figyelembevételével visszaalakíthatók. Ezen táblákon 

csak címfestéssel mértéktartóan felírt, a rendeltetési egységre vonatkozó hirdetmények alakíthatók ki.

 

(7) A kirakatok árnyékoló szerkezeteit a kirakatportálon belül, vagy lehetőség szerint a falsíkon bel0ül, rejtve kell felszerelni, továbbá:

 

a) új épület esetén a kirakatokkal és a homlokzattal együtt,

 

b) meglévő épület esetén a homlokzati struktúra és a meglévő épületdíszek figyelembe-vételével,

 

c) meglévő épületen a kirakat cseréje esetén azzal együtt, a homlokzati struktúra és a meglévő épületdíszek figyelembevételével kell megtervezni és megvalósítani.

 

 

Bp. VI, Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2011. (VII. 4.) sz Rendelete Bp. VI. Kerületi városrendezési és építési szabályzatáról

 

Az épület közterületről látható homlokzatának színezése:

 

b) részleges színezés csak a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása, az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása esetén, illetőleg egyéb szükséges javítások 

során, a földszint vízszintes tagolásának megfelelő módon történhet, ugyancsak a látványterv részeként engedélyezett, a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján;

 

c) védett épület át- és újraszínezése dokumentált falkutatást követően, engedélyezett színterv birtokában is csak előzetesen elkészített és igazoltan elfogadott mintafestés birtokában 

lehetséges.

 

(2) Az épület homlokzatát érintő átalakításnál, illetőleg a meglévő - 1950 előtt épült, vagy azelőtt átépített - épület teljes körű vagy részleges felújításánál:

 

b) az eredeti épületdísz, épületrészlet megtartandó, vagy helyreállítandó,

 

c) a nyílászárók cseréje az eredetivel azonos módon, egységes kialakítással és anyag-használattal, vagy az épület egészére vonatkozó egységes új koncepció alapján történhet,

 

d) a homlokzaton lévő használaton kívüli korábbi tartót, kábelt, antennát, reklámtartó szerkezetet, általában minden egyéb nem az épület homlokzati architektúrájához kapcsolódó elemet 

el kell távolítani,

 

e) a homlokzatra szerelt és használatban lévő kábeleket, vezetékeket falba kell süllyeszteni, továbbá az e Rendelet szerint szabálytalan állapotokat meg kell szüntetni,

 

g) védett épület esetén:

 

ga) az épület külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épület megkutatott eredeti tervei alapján, azok felhasználásával végezhető el;

 

gb) a helyreállítást lehetőség szerint az eredeti megjelenésnek megfelelően kell elvégezni;

 

gc) nyílászárók cseréje, felújítása esetén az épület eredeti – ennek hiányában a környezetéhez illeszkedő meglévő - nyílászáróival megegyező formák, osztások, anyag-használatok és színek 

alkalmazhatók. Kizárólag műanyag nyílászárót és összetett műanyag tok- és szárnyelemeket felhasználó nyílászáró látszó műanyagfelülettel nem alkalmazható.

 

7.§ (1) Jelen rendelet alkalmazása során:

 

a) Cégér, cégtábla, cégfelirat: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, 

közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.

 

b) Fényreklám: fény-világítástechnikai eszköz révén tájékoztató reklámberendezés, 

 

c) Vonalszerű fényreklám: a reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám, hirdetés.

 

 (3) Cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat elhelyezésének lehetősége:

 

a) épületen csak olyan cégér, cégtábla illetőleg cégfelirat helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg az abban folytatott tevékenységére vonatkozik;

 

 

b) a megvilágítást szolgáló elektromos vezeték csak a berendezésen belül és rejtetten helyezhető el, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában nem vezethetők.

 

(4) Falsíkkal párhuzamos cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat elhelyezése során:

 

a) a homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan a kirakatportál szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégér, cégfelirat helyezhető el;

 

b) a homlokzati falsíkkal párhuzamos táblaszerű cégér kizárólag a kirakatportál felületén létesülhet,

 

c) az a) és b) pont szerinti kialakítás szervesen illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy 

együttesen összhangban legyen az épület építészeti részlet-képzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival;

 

d) falra festett cégér, cégfelirat és nem kereskedelmi reklám tartalmú falfestés méret-korlátozás nélkül létesíthető, melynek tartalmát és színezését a műemléki jelentőségű területen az 

engedélykérelem mellékleteként benyújtott színes látványtervben (színezési tervben) kell meghatározni.

 

(5) A falsíkra merőleges cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat

 

a) legfeljebb a földszinti és kivételesen az első emelet szintmagasságában helyezhető el úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne 

zavarja;

 

b) mérete nem lehet nagyobb:

 

ba) egyoldali felülete 1,0 m2- nél

 

bb) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél,

 

bc) szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél;

 

c) utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása, valamint üzlet-központok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén a b) 

pont 1. szerinti cégér-méret legfeljebb 2,0 m2-ig növelhető.

 

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (II. 28.) rendelete a településképi véleményezési eljárásról

 

1. § E rendelet célja Terézváros építészeti, városképi, illetve épített környezeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött 

 

építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a város-építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott 

érvényesítése, valamint az épített környezet esztétikus kialakítása.

 

2 §(4) A reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeit, feltételeit és tilalmának szabályait önkormányzati rendelet határozza meg.

 

(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti műszaki tervdokumentáció

 

 

a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak, 

 

b) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció írásba foglalt – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó –javaslatokat, véleményt, illetve hogy

 

(4)c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására a 2. § (4) bekezdés szerint, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros 

Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról

 

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes illetve jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki az Önkormányzat közigazgatási területén

 

a) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - a rendelet 1. számú mellékletben felsorolt- építési tevékenységet kíván végezni, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki 

tervdokumentációt készít, 

 

b) reklám-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki

 

5§ (3) A polgármester megtilthatja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés 

 

megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a 

bejelentés nem felel meg a Korm. rendelet 1-ben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a 4. §- ban előírt követelményeknek,

 

Budapest Főváros VII. ker. Erzsébetváros városképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökségének helyi védelméről16/2011. (IV. 4.) rendelet 

 

Helyi értékvédelem alávont területek, épületek építmények megőrzése 

 

4.§ Helyi védett értéken csak olyan beavatkozás végezhető, amely nem eredményezi a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti 

karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, eredetiségének, megváltozását.

 

A védett építményben külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, képző - és iparművészeti, restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő 

bármely építési, bontási munka tervdokumentációjának hatósági engedélyezési eljárásra való benyújtása előtt a terv készítője a beavatkozás mélységétől függetlenül köteles 

kikérni az egyéb jogszabályok szerint illetékes Építészeti-műszaki Tervtanács állásfoglalását.

 

A védett építményben külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, képző - és iparművészeti, restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő 

bármely építési, bontási munka is csak a védett érték károsítása nélkül végezhető. A védett érték károsodása esetén az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási 

és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 42. § (4) bekezdés szerinti eljárást le kell folytatni.

 

Amennyiben az Illetékes Hatóság nem az eredeti állapot visszaállítást rendeli el a fennmaradási engedély megadása előtt köteles kikérni az egyéb jogszabályok szerint illetékes Építészeti-

műszaki Tervtanács állásfoglalását.

 

 

Bp. VII. kerület Erzsébetváros Képviselő-testületének 34/2001.(IX. 21.) számú önkormányzati rendelete a Budapest VII. Rákóczi út – Erzsébet körút – Dohány utca – Osvát utca által határolt 

területre vonatkozó kerületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyásáról (védett terület)

 

Az építési munka végzése, az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően csak építési engedély alapján végezhető az alábbiaknál:

 

a kirakatszekrény - felületének nagyságától függetlenül,

 

a kiugrás nagyságától függetlenül védőtető, előtető és üzleti ernyőszerkezet,

 

felületének nagyságától függetlenül reklámszerkezet, reklám-, cégtábla,

 

7.§ (1) Jelen rendelet alkalmazása során:

 

a) Cégér, cégtábla, cégfelirat: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, 

közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.

 

b) Fényreklám: fény- illetve világítástechnikai eszköz révén tájékoztató reklámberendezés, hirdetés.

 

c) Vonalszerű fényreklám: a reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám, hirdetés.

 

 (3) Cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat elhelyezésének lehetősége:

 

a) épületen csak olyan cégér, cégtábla illetőleg cégfelirat helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg az abban folytatott tevékenységére vonatkozik;

 

b) a megvilágítást szolgáló elektromos vezeték csak a berendezésen belül és rejtetten helyezhető el, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában nem vezethetők.

 

(4) Falsíkkal párhuzamos cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat elhelyezése során:

 

a) a homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan a kirakatportál szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégér, cégfelirat helyezhető el;

 

b) a homlokzati falsíkkal párhuzamos táblaszerű cégér kizárólag a kirakatportál felületén létesülhet,

 

c) az a) és b) pont szerinti kialakítás szervesen illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy 

együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival;

 

d) falra festett cégér, cégfelirat és nem kereskedelmi reklám tartalmú falfestés méret-korlátozás nélkül létesíthető, melynek tartalmát és színezését a műemléki jelentőségű területen az 

engedélykérelem mellékleteként benyújtott színes látványtervben (színezési tervben) kell meghatározni.

 

(5) A falsíkra merőleges cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat legfeljebb a földszinti és kivételesen az első emelet szintmagasságában helyezhető el úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a 

szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja; mérete nem lehet nagyobb:

 

falsíkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m2-nél, (1,0 m2 egyéb helyen) 

 

 magassága 0,75 m-nél,

 

 

 a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél, 

 

16,0 m-nél szélesebb közterület esetében legfeljebb 1,5 m-nél,

 

szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél 

 

f) utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása, valamint üzlet-központok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén a b) 

pont 1. szerinti cégér-méret legfeljebb 2,0 m2-ig növelhető.

 

Budapest VIII. ker. Józsefváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló, 35/2004. (VII.15.) számú önkormányzati rendelet

 

Az épületek közterületről látható homlokzatainak kialakítására, felújítására, színezésére vonatkozó általános rendelkezések 

 

6.§ (1) Védett területen, illetve a külön jogszabályban meghatározott városkép szempontjából kiemelt területeken az épületek közterületről látható homlokzatait részleges színezéssel 

felújítani nem szabad.

 

(2) Az (1) bekezdésben nem említett területeken a homlokzat megváltoztatása során az épület teljes földszinti sávját át kell színezni. Az épület teljes földszinti sávjának

 

átszínezése akkor lehetséges, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes

 

tagolásához igazodik és a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti vagy

 

jelenlegi színével azonos, vagy annak színeivel harmonizál.

 

(3) A védelemre tervezett épületek homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő épületek teljes körű vagy részleges felújításánál a helyi védelemről szóló rendelet előírásainak 

megfelelően kell eljárni.

 

Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás 

 

7.§ (1) Reklámszabályzat előírása hiányában:

 

b) Reklámhordozó, cégér, cégfelirat, cégtábla, hirdetés, közérdekű lakossági tájékoztató felület (együtt reklámhordozó) csak az épület építészeti megjelenéséhez (stílus, anyag-használat) 

illeszkedően az érintett teljes épületszint homlokzati felületét (földszint feletti épületszint esetében valamennyi épületszintet) bemutató tervben igazoltan helyezhető el. Az 

építési engedélyezési tervnek a teljes homlokzati felületet ábrázoló látványtervet, illetve fényképet is tartalmaznia kell.

 

c) Reklám- és hirdetési célú falfestmények, molinók az épületek közterületről is

 

látható tűzfalain és a műtárgyak felületén elhelyezhetők, a felirat, céglogó az érintett homlokzatfelület 5%-át nem haladhatja meg.

 

 

d) A reklámhordozók megjelenésére vonatkozó előírásokat az építménynek, szerkezetnek és táblának nem minősülő, helyhez kötött hirdető- és reklámfelületekre is alkalmazni kell.

 

f) A reklámhordozókra vonatkozó előírásokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha az épületen elhelyezett reklámfelületek egyenként nem, de összességükben meghaladják az 1 m 2 

felületet.

 

g) 2 m 2 -t meghaladó mérető reklámfelület csak áttörten alakítható ki.

 

 (2) A homlokzat síkjával párhuzamosan reklámhordozót általában a portál kontúrján belül kell elhelyezni. Ettől eltérően csak az épület építészeti megjelenéséhez történő megfelelő 

illeszkedést a teljes homlokzat megjelenését bemutató tervben és a látvány legalább két irányból történő bemutatásával igazoltan helyezhető el.

 

(3) A falsíkra merőleges cégéreket, a vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe-vételével, a földszint és az első emelet szintmagasságában, a szomszéd épület határfalától legalább 1,5 

méterre oly módon szabad elhelyezni, hogy az ne zavarja:

 

a) a felső emeleti szintek és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát,

 

b) az épületszobrászati elemek látványát és a térfigyelő rendszer működését.

 

c) A cégérek megvilágítását szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzatot

 

helyre kell állítani.

 

(4) A szabályosan elhelyezett meglévő reklámhordozó esetében a tartószerkezet és a reklámfelület méretének megtartásával felirat cseréje engedély nélkül végezhető.

 

Bp. IX. Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról

 

A reklámokra és hirdető-berendezésekre vonatkozó rendelkezések 

 

28.§ (1) Épületek közterület felől látható homlokzatain cégtábla, cégér, logó, reklám, reklám-hordozó, kirakati létesítmény, hirdető-berendezés, stb. (továbbiakban hirdető- berendezés) 

elhelyezése – mérettől függetlenül – engedélyköteles. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell vezérszintet érintő elhelyezés esetén:

 

legalább a két szomszédos épület középtengelyéig terjedő homlokzat mai állapotát rögzítő felmérési tervet vagy fotódokumentációt, a tervezett állapot tervét vagy fotografikáját a fenti 

szakaszon, a felirat, hirdető- berendezés anyagát, szerkezetét, színét, felszerelési módját;

 

 (2) Új épület felirat, hirdető berendezés méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt úgy kell kialakítani, hogy azok a homlokzat architektúrájához, tagoláshoz, nyílászáróinak rendszeréhez 

szervesen illeszkedjenek.

 

(3) Utólagosan felirat, hirdető-berendezés a már kialakított homlokzat architektúráját, az engedéllyel elhelyezett feliratokat, hirdetőtáblákat figyelembe véve helyezhető csak el. Ha ez az 

illeszkedés követelményeinek figyelembevételével nem valósítható meg, akkor az utólagos elhelyezés nem engedélyezhető.

 

 

(4) Épületen csak olyan felirat, hirdető berendezés helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, annak tevékenységére vonatkozik:

 

b) a közterület felőli földszinti rendeltetési egységek feliratai, hirdető berendezései az épület földszinti homlokzati sávjában,

 

c) a további rendeltetési egységekre vonatkozó feliratok, hirdető berendezések csak a földszinten, portálban, előcsarnokban, egységes megjelenésű, cserélhető kialakítással helyezhetők el.

 

(5) A Területen A1-es ívméretet meghaladó méretű felirat, hirdető berendezés az épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalain, nem helyezhető el.

 

(6) Épület közterület felől látható homlokzatain doboz-szerűen kialakított, belső megvilágítású hirdető-berendezés nem helyezhető el. 

 

(7) Táblaszerűen kialakított cégér, felirat külső megvilágítása, áttört feliratú tábla hátsó megvilágítása engedélyezhető. Az elhelyezett tábla legfeljebb 2 m2 felületű lehet. Hirdető- berendezés 

felszerelése esetén az elektromos kábeleket falon kívül vezetni utólagos elhelyezés esetén kábelcsatornában sem lehet. Falbontással járó munkálatok esetén annak helyreállítását, 

a homlokzattal azonos színű lefestését az építtető köteles elvégezni. Betűket összefogó tartószerkezet a homlokzati falsíkon kívül nem helyezhető el.

 

(8) A homlokzati falsíkra merőlegesen elhelyezett cégért, logót csak a földszinti homlokzati sávon lehet elhelyezni úgy, hogy az a) az épület előtti közlekedést ne zavarja,

 

b) a szomszédos épület határfalától legalább 1 m távolságra legyen,

 

c) felülete legfeljebb 0,5 m2,

 

d) magassága legfeljebb 0,75 m,

 

e) saját szerkezeti vastagsága legfeljebb 0,2 m,

 

f) a tartószerkezet homlokzati falsíktól mért kiállása legfeljebb 0,75 m lehet.

 

A homlokzati falsíkra merőlegesen elhelyezett cégér tartószerkezete, anyaga, színe, a homlokzaton megjelenő cégérek távolsága városképi okokból meghatározható.

 

(9) A világörökség kiterjesztett területén és a Duna felől látható vagy a Gellért-hegyről látható helyen hirdető-berendezés, reklám-hordozó, fény-reklám nem helyezhető el.

 

Építési Szabályzat IX. ker. Ferenc krt. - Mester u. - Haller u. - Soroksári út által határolt rehabilitációs területre

 

10. § A városkép védelme

 

d) A portálok, kirakatszekrények, cégérek, hirdetőtáblák méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt, egy egységként kell tervezni és kialakítani. utólagos cseréjük, átalakításuk csak a 

teljes homlokzat és környezet figyelembevételével, azt nem zavaró módon helyezhető el.

 

e) Az építési hatóság elrendelheti a környezet megjelenését zavaró, igénytelen anyagú és megjelenésű, az épülettől idegen elemek utólagos elbontását, átalakítását, cseréjét 

 

 

Építési Szabályzat IX. kerület a Soroksári út – MÁV vasútvonal – Koppány u– Gubacsi út – Kén u által határolt területre.

 

3. Településkép védelem, reklámok elhelyezése

 

17. § (4) A területen 3 m2 méretet meghaladó reklámhordozó nem helyezhető el, 

 

(5) Új cégfelirat, céglogó csak az épülettel együtt vagy felújítással, egyidejűleg,vagy cég-változás esetén alakítható ki, mérete maximum az érintett épülethomlokzat 20 %-a.. 

 

18.§ (1) A közterületről látható homlokzatok színezése egységes, a szomszédos épületeket is feltüntető színezési terv alapján végezhető

 

Budapest Kőbányai Önkormányzati 54/2004. (X. 15.) sz. rendelete Kőbánya városközpont Építési Szabályzatáról és Rehabilitációs Szabályozási Tervéről 

 

Engedélyhez kötött építési munkák körének kibővítése 

 

3. § A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. KTM rendelet 9. §- ban kapott felhatalmazás alapján 

építési engedély kötelessé teszi a területen az alábbi építési munkákat: 

 

a) a rendelet hatálya alá tartozó területen az összes építmény felületképzésének átalakítását, anyaghasználatának cseréjét, felújítását, színezését 

 

17. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen

 

(2) Reklám: közterületen, vagy közterületről láthatóan csak a környezet léptékéhez (homlokzatfelület maximum 5%-ig, de egységenként maximum 2 m2) és arculatához illeszkedő hirdető-

berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató rendszer, stb. helyezhető el a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között, a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat 

alapján kialakított egységes koncepció részeként 

 

A védett építményekkel kapcsolatos teendők szabályozása 

 

29. § (1) A műemléki környezethez tartozó területen, illetve a műemléki védettségű ingatlanok a Kulturális Örökség Védelméről szóló 2001. évi LXIV. sz. tv. 24. §- ban foglaltak szerint kell 

eljárni. 

 

(2) A fővárosi védelem alatt álló épületekre és épületegyüttesekre a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló, többször módosított 

54/1993. (1994. II. 1.) sz. Főv. Kgy. rendelet vonatkozik

 

(8) A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt 

 

a) épületek homlokzati felújítása, átszínezése csak a közterületről látszó homlokzat egészére vonatkozó, a legközelebbi szomszédos épület(ek) homlokzati színezéseit is ábrázoló színezési 

tervbe illesztve valósítható meg,

 

 

Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat 34/2003./X.21./ sz. rendelete Budapest XI. kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról

 

Az épületek közterületről látható homlokzatai 

 

14. § Új épületben kereskedelmi rendeltetési egység közterületről is látható homlokzatainak legalább fele nyílászárók, vagy üvegfal alkalmazásával, a földszinti homlokzatok legalább 2/3-a 

kirakatfelületként alakítandó ki; Épület díszkivilágítása és reklámvilágítás a szomszédos, vagy szemközti épület használatát zavaró kialakítással nem engedélyezhető.

 

Reklámok, hirdetések, cégérek elhelyezése 

 

16. § A reklámok, hirdetések és cégérek elhelyezését a reklámok és reklámhordozók elhelyezésének szabályairól szóló 20/2005./IV.27./ XI.ÖK sz. rendelet szabályozza.

 

A reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatos szabályok 

 

3. § (2) Reklám, reklámhordozó elhelyezésére engedély csak akkor adható, ha az a környezet esztétikai értékeihez igazodik, nem zavarja a városkép, utca, tájkép összhangját; színe, 

megvilágítása, anyaga és mérete miatt a városképet hátrányosan nem befolyásolja.

 

6.) Védett épületen, - együttesen tetőreklám nem helyezhető el; reklámtáblák, cégérek, cég- és címtáblák építési engedély alapján helyezhetők csak el.

 

(11) Csak építési engedéllyel helyezhető el reklám: lakó- és középületek közterületről látható elemein – homlokzaton, nyílászárón, tető-szerkezeten,

 

(14 ) Épülethomlokzaton a földszint feletti födém feletti magasságban reklám nem helyezhető el.

 

(16) Épület közterületről látható földszinti homlokzatainak maximum 10%-án helyezhető el reklám- és hirdető-berendezés, cég- és címtábla. A számításnál a falsíkra merőleges cég- és 

címtáblák figyelemben kívül hagyhatók.

 

(18) Épülethomlokzaton elhelyezett reklám- és hirdető-berendezés, cég- és címtábla épület-díszítő tagozatot nem takarhat el.

 

14/2005. (VIII. 10.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendelete a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról

 

Hirdetések és reklámhordozók elhelyezése 

 

10. § Cégtábla elhelyezésére szolgáló felület egy-egy homlokzatra vetítve nem haladhatja meg az érintett homlokzat 20%-át.

 

(5) Az IZ-XII/RE4, I-XII/AK3 övezetekbe és a VK keretövezetbe sorolt területeken reklám, hirdetés, cégtábla elhelyezéséhez (méretre való tekintet nélkül) a főépítésszel előzetes egyeztetés 

szükséges.

 

 

11. § (1) Egy rendeltetési egységre vonatkozó cégtábla felülete a rendeltetési egység alapterületének függvényében változik, 50 m2 alapterületig az elhelyezhető cégtábla mérete 1 m2 lehet, 

ami minden további megkezdett 100 m2 után 0,5 m2 -el megnövelhető. Egy rendeltetési egységhez tartozó cégtábla összefüggő szélessége nem haladhatja meg az érintett 

rendeltetési egység utcai üzlet helyiségének alaprajzi szélességét. 

 

(2) Az IZ-XII/RE4, I-XII/AK3 övezetek és a VK keretövezeten kívül 2,0 m2 -es felületnagyságot meghaladó cégtábla elhelyezése esetén a főépítésszel előzetes egyeztetés szükséges, amelyre az 

egyeztetést megelőzően a tervezett kialakítást bemutató dokumentumot szükséges benyújtani.

 

(3) Az épületben található egyes rendeltetési egységekhez homlokzatonként csak 1 cégér elhelyezése megengedett. Ez a szabályozás az IZ-XII/RE4, I-XII/AK3 övezetekbe és a VK keretövezetbe 

sorolt területekre nem vonatkozik.

 

(4) A homlokzatra merőlegesen elhelyezett cégér áttört, vagy tömör kivitelben alakítható ki. Tömör kialakítás esetén legfeljebb 0,5 m2 felülettel és 0,3 m szerkezeti vastagsággal létesíthető. 

A cégér felülete a cégtáblára vonatkozó felületnagyságba nem számítandó bele. Védett, valamint védelemre javasolt épületek esetében cégér kialakítása, csak áttört kivitelben 

megengedett.

 

(5) Villogó, mozgó, UV fényt kibocsátó, vagy káprázást okozó reklám, hirdetés, cégtábla nem létesíthető.

 

(6) Rikító színű (pl.: citromsárga, lila, neon színek, stb.) reklám, hirdetés, cégtábla létesítése városképvédelmi szempontból nem megengedett.

 

(7) Az épületek homlokzati síkjában elhelyezett cégtábla (kivéve az arculathoz tartozó logókat) áttört formában, szerkezeti vastagsággal bíró különálló betűkből képezve is kialakítható. 

Különálló betűk alkalmazása esetén a felirat által befoglalt felület 50 %-át kell figyelembe venni.

 

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2001. (XII.20.) számú rendelete Bp. XIII. ker. Építési és városrendezési szabályzatáról

 

Az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően csak építési engedély alapján végezhető: a felületének nagyságától függetlenül reklámcélú építmény, reklámszerkezet, reklám-, A3-as méretet 

meghaladó cégtábla, építése, elhelyezése, átalakítása, a 3. sz. mellékletben rögzített városképvédelmi területeken, és az egyedi védelem alatt álló épületek esetében: 

 

Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, cseréje, a meglévő épület homlokzatának színezése, nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévő megszüntetése, 

valamint cégtáblák, cégérek, elhelyezése csak az érintett homlokzat egészének figyelembevételével végezhető. (10/2010.(III.22.)

 

Épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó á rendelkezések 10§

 

Az értékvédelem alatt álló, valamint a 3. a számú mellékletben rögzített kerületi városképi szempontból kiemelt területeken az épületek közterület felől látható homlokzatait nem lehet. 

részleges színezéssel ellátni 

 

 

Az értékvédelem alatt nem álló, valamint a 3. sz. mellékletben városképi szempontból nem kiemelt területeken az épületek közterületről látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni 

nem lehet, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, és a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti színével azonos, vagy 

annak színvilágával harmonizál.

 

Épület közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárók eredeti színei 

alkalmazhatók.

 

A kerület területén épületet fehérre – a tört fehér színek kivételével -, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet. Az épületek közterület felőli homlokzatainak részleges színezése- 

az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, kirakatportálok cseréje miatt szükséges javítások, valamint a (3) bekezdés szerintiek 

kivételével – nem megengedett.

 

 

 

Az ingatlanokon, illetőleg az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre vonatkozó általános rendelkezések

 

Az épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalain és tetőzetén, valamint az ingatlanon belül a talajhoz rögzítve nem lehet elhelyezni hirdetési-szerkezetet: 

 

a 3. sz. mellélet szerinti kerületi és fővárosi városkép szempontjából kiemelt területeken a védett épületeken, és a világörökség területén, valamint a BVKSZ 11. § (9) bekezdésében rögzített 

területeken,

 

Tilos reklámhordozót elhelyezni:

 

utcatábla és emléktábla 3 m-es körzetén belül, méretétől függetlenül,

 

áttört, terméskőből, dísztéglából épített kerítéseken, kivéve az ideiglenes lekerítését szolgáló kerítéseket, és ahol azt jelen rendelet külön nem tiltja,

 

Ahol az (1)-(2) bekezdés szerint reklámtábla elhelyezése nem tiltott az épületek nyílás-mentes önálló homlokzatán, vagy a homlokzaton külön traktusként megjelenő nyílás-mentes felületén 

– a tűzfalak kivételével – 1 m2-nél nagyobb felületű reklámtábla és világító reklámtábla csak az épület homlokzati arányaihoz, szerkezeti rendszeréhez igazodóan helyezhető 

el.

 

A (3) bekezdés szerinti az egy homlokzaton elhelyezhető reklámtáblák számát az építési hatóság az önkormányzati tervtanács véleménye alapján meghatározhatja.

 

Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és 

függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti 

hangsúlyaival. 

 

Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg. Erre vonatkozóan a KSZT külön előírásokat és feltételeket 

határozhat meg.

 

 

Nem helyezhető el cégtábla, cégér az utca és házszámtábla, valamint emléktábla szélétől számított 1 m-es távolságon belül.

 

Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása nem megengedett. 

 

Az Újpesti rkp - Szent István krt - Váci út - Victor Hugó u. által határolt területen, valamint a Margitsziget területén a falsíkra merőleges kialakítású cégér, cégtábla alsó síkja a járdaszinttől 

legalább 3,0 m-es magasságban helyezhető el, melynek nem lehet nagyobb falsíkra merőleges egyoldali felülete 0, 5 m2- nél, magassága 0, 75 m-nél, a homlokzati falsíktól 

számított kinyúlása 1, 0 m-nél, szerkezeti vastagsága 0, 2 m-nél 

 

A (9) bekezdésben lehatárolt területen kívül, a falsíkra merőleges kialakítású cégér, cégtábla, - illetőleg ahol az nem tiltott - hirdetőbe-rendezés alsó síkja a járdaszinttől legalább 3, 0 m-es 

magasságban helyezhető el, melynek:

 

Magassága 0, 75 m-nél, a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1, 0 m-nél Nem lehet nagyobb.

 

Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört, vagy vonalszerű fényfelirat helyezhető el oly módon, hogy a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát az ne zavarja. A 

tetőzeten elhelyezhető fényreklám tartószerkezete a terepszintről megjelenő városképi látványban csak takartan, nem látszó módon valósítható meg.

 

Az épületeken az intézmények cégéreinek, cégtábláinak, cégfeliratainak kialakítása színes reklámfelületként nem engedhető meg:

 

Újpesti rakpart menti épületsorokon, 

 

Jászai Mari téren,

 

 Szent István parkra néző épületeken.

 

Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el.

 

Budapest XIV. Zugló Képviselő-testületének 19/2003.(VII.08.) sz. rendelete Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának elfogadásáról

 

Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó rendelkezések 

 

11. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területeken, a városközponti területek VK építési övezetbe sorolt területein, valamint ahol azt e rendelet előírja, az épületek közterületről látható 

földszinti és első emeleti homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett. Értékvédelem alatt álló épület homlokzati felújítása, illetőleg 

átszínezése csak a közterületről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg.

 

 (3) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal 

együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

 

 

(4) Az 4. sz. függelékben feltüntetett településrészeken és útvonalak mentén az A1-es ívméretet meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatain 

vagy kerítésein, az előkertben, oldalkertben, valamint fásított köztéren, közkertben, közparkban, városi parkban nem helyezhető el.

 

Városias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületre vonatkozó előírások 27. §

 

f) A védelemre javasolt épületek utcai homlokzati felületének részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.

 

g) Védelemre javasolt épületek utcai homlokzatán reklámhordozó nem helyezhető el.

 

(15) Az L2-XIV/4, L2-XIV/6 építési övezetekben a Hungária körút mentén, a következő rendelkezéseket kell betartani:

 

a) Üzleti tevékenységgel összefüggő cégér, cégtábla, cégfelirat a földszint magasságáig helyezhető el, 

 

b) fényreklám villogó effektussal nem alakítható ki,

 

c) az épületeken cégér, cégtábla, cégfelirat szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet.

 

Bp. Főváros XV. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő testületének 11/2008. (V.15.) rendelete Városrendezési és Építési Szabályzatról

 

Az épületek közterületről látható homlokzatainak színezésére és átalakítására vonatkozó rendelkezések 

 

10. § A kerület kiemelt útvonalainak mentén az épületek közterület felőli homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet.

 

Az épületeken elhelyezhető reklámokra cégérekre vonatkozó rendelkezések. 

 

11. § (1) A cégéreket, reklámcélú szerkezeteket és hirdetőtáblákat úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és 

függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti 

hangsúlyaival. Erre vonatkozóan a KSZT külön előírásokat és feltételeket határozhat meg.

 

 (2) A városrészközponti övezetben és a kiemelt útvonalak belterületi szakaszain, utcafrontos épület-elhelyezkedés esetén a falsíkra merőleges cégéreket legfeljebb a földszinti és első 

emeletszint magasságában lehet elhelyezni, a szomszéd épület határfalától legalább l,5 m-re, a közlekedéshez és a közművek elhelyezéséhez és biztonsági távolságához 

szükséges űrméret figyelembevételével úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja. (3) A falsíkra merőleges kialakítású 

cégér - a (3) bekezdésben említett esetekben –

 

a) a falsíkra merőleges egyoldali felülete 1 m2- nél 

 

b) magassága 0,75 m-nél,

 

c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása l,0 m-nél, 16 m-nél szélesebb közterület esetében legfeljebb 1,5 m-nél,

 

 

d) szerkezeti vastagsága 0,1 m-nél nem lehet nagyobb.

 

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat többszörösen módosított 30/2000. (VII. 14.) rendelete a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról

 

Az épületek közterület felőli homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések

 

9. § 6 A BVKSZ 9. §- ban foglalt rendelkezéseket az alábbi kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni: a) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen a meglévőtől elütő 

 

színezéssel ellátni akkor lehet, ha az épület tagozódása ezt lehetővé teszi.

 

Rendelkezések a közterületek kialakítására 14. §

 

10) A reklám és hirdető berendezés elhelyezéséhez szükséges és a dokumentációnak tartalmaznia kell:

 

a) 1:500 méretarányú, helyszínrajzot, ábrázolva a reklámberendezés helyét,

 

b) a reklám vagy hirdető berendezés rajzát (alaprajz, metszet, méret, anyag, színezés), az elbíráláshoz szükséges részletességgel.

 

c) helyszíni fotómontázst,

 

Az épületek közterületről látható homlokzatain elhelyezhető reklámok, hirdetések, cégérek általános rendelkezései

 

15. § (1) Az épületeken elhelyezhetők: – a cégtáblák és cégérek,

 

(4) Az (1) bekezdés szerint elhelyezhető cégéreket, hirdetőtáblákat úgy kell kialakítani és az épületeket közterületek felőli homlokzatán elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek az épület 

struktúrájához.

 

Kisvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű) és intenzív kertvárosias lakó-terület építési övezeteinek általános előírásai 26/A §7

 

(6) Az építési övezet területén, az egyes ingatlanokon (építési telek területén, épületen és kerítésen) összesen 1 db, legfeljebb 2,0 m2 felületű hirdető berendezés helyezhető el, az adott 

építési telekre bejegyzett tevékenységgel kapcsolatban.

 

Bp. Főváros XVII. Ker. Rákosmente Önkormányzatának 3/2006. (III. 2.) sz. rendelete Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról 

 

Hatósági engedélyhez kötött munkák 

 

4.§ Homlokzatkialakítási Látványtervet kell készíteni: 

 

a) az L7, VK, I, IZ keretövezetbe tartozó építési övezetek területén, 

 

 

b) műemléki környezetben, a fővárosi városkép szempontjából kiemelt területeken, 

 

d) a zártsorúan beépíthető területeken, 

 

e) az a), b), c) és d) pontokban meghatározott területeken: 

 

- meglévő épület közterületről látható homlokzatának megváltoztatásánál,

 

Az épített környezet értékeinek védelme.

 

12.§ (1) Az illetékes Építésügyi Hatóság - a városkép védelme és a városképi illeszkedés Keretében - a Főépítész, továbbá szükség esetén szakértők, illetve szakhatóságok előzetesen 

megszerzett és csatolt véleménye alapján – a 3. számú mellékletben lehatárolt, a városkép szempontjából kiemelt területeken meghatározhatja, vagy korlátozhatja: b) a portál 

kialakítását c) a homlokzatképzés e) a cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítását

 

Az épületeken és közterületeken elhelyezhető reklámok, cégérek. 

 

23.§ (1) A területen hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést, fényreklámot épületen csak jelen előírások alapján lehet elhelyezni. 

 

(2) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet. 

 

(3) Fényreklám az épületek tetején az alábbiak figyelembevételével helyezhető el: 

 

a) befoglaló mérete nem haladhatja meg az érintett homlokzatfelület 1/5-öd részét, 

 

b) tartószerkezete az épület 100 m-es környezetében a terepszintről nem lehet látható, 

 

c) felülete csak áttört és betűnként szerelt kialakítású lehet – a nem négyszögletes felületű céglogók kivételével, és 

 

d) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve 

 

(4) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, 

a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. 

 

(5) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági mérete nem 

haladhatja meg a 0,5 m-t és felülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb. 

 

(6) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhető meg. 

 

 

Bp. XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 60/2006.(IX.12.) sz. rendelete a Városrendezési és Építési Szabályzatáról

 

Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések

 

13. § (4) A portálok, árubemutató szekrények, reklámhordozók kialakításánál az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz anyag-használatához és 

színezéséhez illeszkedő módon kell megvalósítani

 

Az önkormányzat közigazgatási területén hirdető berendezések, hirdetések és reklámok elhelyezésének rendjéről szóló 30/2009. (IX. 22.) rendelet tartalmazza

 

(4) Közterületi elhelyezésnek minősül minden olyan elhelyezés, ahol a tartóelem magánterületen van, de a reklámberendezés függőleges vetülete közterületre esik és távolsága a tartóelemtől 

több mint 10 cm

 

(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. a) a meglévő, illetve tervezett fejlesztések kapcsán kedvezően feltáruló 

településkép hatását nem rontja, nem takarja el,

 

 (9) A hirdető-berendezésnek méretében, anyaghasználatában, színezésében, továbbá az alkalmazott forma, illetve grafika tekintetében egyaránt alkalmazkodnia kell a telepítési hely 

épített környezetéhez

 

 (15) Közterületről két, vagy több oldalról látható reklámhordozó valamennyi közterületről látható oldalán hirdetőfelülettel alakítandó ki. 

 

(16) Az egyenként 2,00 m2-t meg nem haladó méretű, de tartalmában összetartozó, csak együtt értelmezhető reklámhordozók egyetlen reklámhordozónak tekintendők.

 

(2) Középületen reklámhordozó - a középületi funkciókra vonatkozó cégér, cégtábla, címtábla és vakolatreklám kivételével - nem helyezhető el.

 

(3) Védett területen, épületen, építményen reklámhordozó - cégér, cégtábla, címtábla és vakolatreklám kivételével - nem helyezhető el. A telepíthető reklámhordozók - méretüktől függetlenül 

- csak a főépítész engedélye alapján helyezhetők el.

 

6. § (1) Cégtáblák, cégérek, cégszerű reklámtábla és címtáblák 

 

(2) Nem esik méretkorlátozás alá az épületben működő kereskedelmi szolgáltató egység közterület felöli homlokzaton megjelenő címfelirata, ha az a rendezett terepszinttől számított 2,50 

m és 4,00 m közötti sávban helyezkedik el. Ha a cím-felirat nem táblajelleggel létesül, névleges befoglaló méretként a legkisebb köré rajzolható, vízszintes és függőleges oldalú 

téglalapnak az oldalméreteit kell tekinteni.

 

(3) A cégtáblák, cégérek, cégszerű reklámtábla és címtáblák fémszerkezetét rozsdaálló festőréteggel kell bevonni, korrózió megjelenése esetén újrafesteni és javítani a fa szerkezetű 

berendezéseket pedig megfelelő favédelemmel kell ellátni, és karban tartani.

 

 

Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat 43/2000. (XI.24.) sz. többször módosított rendelete a városrendezési és építési szabályzatról

 

A városképi illeszkedés szabályai

 

8. § (1) A városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezetet, a Kispestre jellemző építészeti karaktert sértő 

építészeti megoldás nem engedélyezhető 

 

(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket: 

 

a) a párkány magasságát, kiülését, 

 

d) a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját, 

 

f) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát, 

 

g) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását. 

 

(3) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyag - használat 

és részletképzés tekintetében egyaránt. 

 

Reklámok elhelyezése 

 

10. § (2) Reklám- és hirdető berendezést elhelyezni nem lehet: 

 

a) a Wekerle-telep jelen rendelet 16. § (1) bekezdés szerinti területén, 

 

b) a Templom téren és az ezt határoló térfalakon, 

 

c) az L4 keretövezetbe sorolt lakóterületeken, 

 

d) útpálya területén vagy útpálya felett, 

 

 (3) Kispest közigazgatási területén reklám- és hirdető berendezést csak a környezettel összhangban, lehet elhelyezni. 

 

 (7) Épületek homlokzataira kerülő reklám- és hirdető berendezés, cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el. 

 

(8) Közterületről látható épületek egyes homlokzatainak maximum 10%-án helyezhető el reklám- és hirdető berendezés, cég- és címtábla. 

 

(9) A1 méretnél nagyobb reklámfelületet tűzfalra, épület falára, tetősíkjára festetten nem lehet elhelyezni. 

 

 

Bp. XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének25/2001. (VII.30.) rendelete a Városrendezési és Építési Szabályzatról

 

A városképi illeszkedés szabályai 

 

6. § (1)Azokon a területeken, ahol KSZT készítése nem kötelezően előírt, a városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott 

területegység építészeti jellegzetességeit meg kell őrizni.

 

(2)Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket

 

d) a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját, 

 

f) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát,

 

Reklámok elhelyezése. 

 

8. § (2)Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett 

vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, 

építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg. Erre vonatkozóan KSZT 

külön előírásokat és feltételeket határozhat meg.

 

(3) Épületek homlokzataira kerülő reklám, hirdető berendezés, cég- és címtábla épület-díszítő tagozatot nem takarhat el.

 

(4) Közterületről látható épületek egyes homlokzatainak maximum 5%-án helyezhető el reklám- és hirdető berendezés, cég- és címtábla.

 

 (7)Városkép szempontjából kiemelt területen bármilyen méretű és szerkezetű reklám- és hirdető berendezésre, cég- és címtáblára építési engedélyt kell kérni. Az engedélyt csak határozott 

időre lehet kiadni. A beadvány tartalmát az alábbiakkal kell kiegészíteni: 

 

b) a helyszínről készített fotómontázs.

 

c) Közműnyilatkozatok beszerzése az épületek homlokzatain elhelyezett berendezések esetén nem szükséges.

 

Bp. XXI. Ker. Csepel Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2002. (III. 26.) sz. többször módosított rendelete Csepel Városrendezési és Építési szabályzatáról 

 

Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó rendelkezések 

 

9.§ (1) Csepelen az épületek közterületről látható földszinti és első emeleti homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett. Értékvédelem alatt álló épület 

homlokzati felújítása, illetve átszínezése csak a közterületről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg

 

 

Hirdető-berendezések és reklámok elhelyezése közterületen vagy közterületről látható módon. 10.§

 

2) Csepelen legfeljebb 1000x1414 mm egybefüggő méretű hirdetés, reklámhordozó az helyezhető el épületek közterületről látható homlokzatain. Kivéve

 

d) olyan ennél nagyobb méretű, és az építési engedélyezési terven feltüntetett, az épület architektúrájához igazodó olyan homlokzati cégért, vagy egyéb hirdetőtáblát, amely az épületben 

lévő rendeltetései egységre, vagy annak tevékenységére vonatkozik

 

Bp. XXII. Budafok - Tétény Önkormányzatának 12/2010. (VI. 30.) többször módosított rendelete a kerület városrendezési és építési szabályzatáról.

 

Az épületek homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések

 

(1) Meglévő, védett épület földszinti (indokolt esetben első emeleti) homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, postaláda, bankautomata, stb. csak az épület teljes földszinti (és emeleti) 

felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki.

 

Az egyes épületeket nem lehet rikító, a környezettől idegen színűre, a homlokzat tagozatoktól idegen módon mintásra vagy képszerűre festeni.

 

Hirdetések és reklámhordozók elhelyezése

 

(1) meglévő épület, homlokzati felújításánál az épület közterületről látható részén megjelenő tájékoztató eszközök méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell 

megtervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, az ott folytatott tevékenységre utaló tájékoztató eszköz 

helyezhető el. A földszinten tájékoztató eszköz a földszinti homlokzati felület legfeljebb 20%-án helyezhető el. Védelem alatt álló épület homlokzatán önálló hirdető berendezés 

nem helyezhető el, de az épületben működő funkcióról a 8. § (1) bekezdés szerint a földszinti homlokzaton tájékoztatás adható. A (3) bekezdésben meghatározott valamennyi 

területen A1-es (594x841 mm) ívméretet meghaladó méretű reklámcélú felület csak az építési területek lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el. Az építési 

terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítést kivéve a 2. mellékletben szereplő városkép szempontjából kiemelt területek és útvonalak közterületei kivételével a rendelet 

hatálya alá eső teljes területen táblaszerűen kialakított cégér, vagy reklámhordozó felület telkenként legfeljebb 2,0 m2-es összes reklámhordozó felülettel engedélyezhető az 

épület architektúrájához igazodóan az alábbiak figyelembevételével:

 

a területen a cégér, cégtábla elhelyezésére szolgáló felület egy-egy homlokzaton a felület 5%-át nem haladhatja meg – melybe a merőlegesen elhelyezett cégtábla felületét is bele kell 

számítani – valamint annak összefüggő szélessége nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének 1/5-ét, az épület egy-egy homlokzatán cégenként csak egy-egy 

cégtáblát vagy cégért lehet elhelyezni, amely 1 m2-nél nagyobb nem lehet, a homlokzatokra merőlegesen elhelyezett cégér legfeljebb 0,5 m2 felülettel és 0,3 m szerkezeti 

vastagsággal alakítható ki.

 

Jelen paragrafusban szereplő előírásoknak nem megfelelő, már meglévő reklám-hordozó fennmaradására engedély nem adható, illetve nem hosszabbítható meg.

 

 

Bp. XXIII. Ker. Soroksár Önkormányzatának 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelete Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról (KVSZ)

 

Helyi védettség 

 

22.§ a) A helyi védelem alatt álló, építészeti értéket hordozó épületen az eredeti karaktert megváltoztató beavatkozás nem végezhető. 

 

b) Értékvédelem alatt álló épület homlokzati felújítása, illetőleg átszínezése csak a köz- területről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv szerint valósítható meg

 

Látványvédelem, a városkép védelme. 23.§ 

 

(1) Az illetékes Építésügyi Hatóság a városkép védelme és a városképi illeszkedés érdekében – az engedélyezési eljárás keretében, a főépítész, továbbá szükség esetén szakértők, illetve 

szakhatóságok bevonásával – meghatározhatja, vagy korlátozhatja:

 

b) a portál kialakítást, c) a homlokzatképzést, e) a cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítását f) az alkalmazható anyagokat és színeket. 

 

Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás. 38.§ 

 

(1) Cégér, cégtábla, egyéb reklámhordozó az épületen csak a teljes homlokzati felület arculatához (kialakításához, építészeti karakteréhez, anyaghasználatához) igazodóan helyezhető 

el, a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai szerint. Amennyiben cégér, cégfelirat, cégtábla, egyéb reklámhordozó elhelyezését önkormányzati rendelet település-képi 

bejelentési eljáráshoz köti, úgy ilyen eljárás lefolytatását követően történhet meg annak elhelyezése az alábbiak figyelembevételével:

 

b) A jogszabályban egyébként nem tiltott hirdetés, hirdetőtábla, reklámberendezés az (1) bekezdésben meghatározott módon, az épület-homlokzaton meglévő, oda nem illő, a látványt 

zavaró épületrészek, berendezések, reklámok, cégérek egyidejű eltávolításával helyezhető el. Az illetékes Építésügyi Hatóság a beavatkozások körét és a létesítéssel együtt 

indokolt felújítási munkákat a Főépítész közreműködésével határozza meg, és a polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel rendelheti 

el

 

Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának 15/2008. (III.28.) rendelete a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályairól

 

(14) Közterület-használati szerződés megkötése nélkül létesíthető reklámhordozók:

 

a) üzletek (szolgáltató egységek, intézmények) közterületről nyíló közforgalmú bejáratánál – több bejárat esetén az egyik bejáratnál, kivéve sarki üzletek, amelyeknél frontonként – 

elhelyezett

 

 1 darab cégtábla (2 m2 reklámfelületig), illetve 1 darab cégér (0,5 m2reklámfelületig).

 

Ezen méretek, illetve mennyiségek túllépése esetén közterület - használati szerződést kell kötni, és közterület-használati díjat kell fizetni.

 

 

4.4.4 Megyeszékhelyek

 

Békéscsaba MJV Önkormányzat Közgyűlésének 5/2006 (I.26.) rendelete egységes szerkezetben Helyi Építési Szabályzatáról a 26/2012 (V.25) rendelettel

 

Településkép védelem 

 

36 F § 2) az 1 bekezdésben jelölt területen a nem műemlék és nem helyi védelem alatt álló valamint nem műemléki környezetben, illetve helyi védett területen lévő ingatlanok esetében 

egyéb épületekre vonatkozó építési előírások:

 

a) új vagy régi épületek bővítési munkái , tervei igazodjék a város építészeti karakteréhez, igazodjék a szomszédos épületek tömeg és homlokzat kialakításához

 

b) A homlokzatképzés a környezetében arányos és arányosan díszített legyen 

 

3) az 1 bekezdésben jelölt területen tervezett épület terveit – ha a jogszabály másként nem intézkedik az Építészeti Műszaki Terv-tanáccsal véleményeztetni kell 

 

Debrecen MJV Közgyűlésének 8/2003.sz Rendelete Debrecen helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

 

28/G. § (1) Az önkormányzat külön rendeletével védetté nyilvánított területen hirdető-berendezést elhelyezni csak a városi főépítész előzetes véleményének beszerzésével lehet az a)–i) 

pontban foglaltak szerint:

 

b) Újonnan létesülő épületen, építményen hirdető-berendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhető el. Ettől eltérni csak különleges 

esetben lehet.

 

c) Hirdető-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. 

 

d) Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdető-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdető-berendezések hasonló méretére, 

anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. 

 

f) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdető-berendezés elhelyezésével érintett – nyílás nélküli – felület nagysága 

legfeljebb 10% lehet.. A hirdető-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendő, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. 

Szerkezetileg több elemből álló reklám-hordozó egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni

 

g)Az épülethomlokzat részét képező kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja 

meg a kirakat felületének 10%-át.

 

 

i) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cég- vagy címjelzés cégér alkalmazható. Amennyiben egynél több cég- vagy címjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy 

feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzés nek minősülnek. Több egységből álló iroda-csoportok, illetve ipari-, kereskedelmi-, 

szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhető el egységes formában.

 

(2) Az önkormányzat külön rendeletével védetté nyilvánított területen kívül 4 m2 felületnagyságot meghaladó hirdető-berendezést elhelyezni csak a városi főépítész városképi szempontból 

– különösen az (1) bekezdés b) – c) és h) pontjaiban foglaltak szerint – kialakított előzetes véleményének beszerzésével lehet.

 

Eger MJ V Közgyűlésének 27/2008. (VI.27.) sz. Ök. rendelete az egységes Helyi Építési Szabályzatról 

 

(6) A helyi épített értékvédelemre javasolt területen a meglévő. épületek, épületegyüttesek megtartását szorgalmazni kell. Új épületek elhelyezésénél, a meglévő épületek átalakításánál, 

bővítésénél az SZT eltérő rendelkezésének hiányában a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. 

 

 (11) Helyi építetett értékvédelemre javasolt épület földszinti (indokolt esetben első 

 

emeleti) homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, postaláda, bankautomata stb. csak az épület teljes földszinti (és emeleti) felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, 

építészeti megoldásaihoz igazodó formában kérhető építési engedély. 

 

 (13) Helyi épített értékvédelem alatt álló vagy védelemre javasolt épület, illetve terület esetében az építési engedélyezésre benyújtott tervet a Városi Tervtanáccsal véleményeztetni kell. 

 

A városkép védelme 43. § 

 

(1) Az illetékes Építésügyi Hatóság a városkép védelme és a városképi illeszkedés, továbbá a meglévő vagy telepítendő növényzet (fasor) helybiztosítása érdekében – az építési engedélyezési 

eljárás keretében, szakhatóságok bevonásával – meghatározhatja, vagy korlátozhatja a Városi Főépítész véleménye, vagy az 5. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti 

vélemény alapján: 

 

b) a portálok kialakítását, az eredeti, illetve a környezetben kialakult arculat megőrzése érdekében, 

 

c) a homlokzatképzést és –színezést, 

 

e) az alkalmazható anyagokat, és az építmények tetőzetén alkalmazható színeket, 

 

f) a cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítását a rájuk vonatkozó egyéb helyi 

 

rendelet figyelembe vételével. 

 

 (4) Az épületek közterületről látható homlokzatán lévő. nyílászárók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárók eredetivel 

megegyező formái, osztásai, színei alkalmazhatók. 

 

 

Győr MJV 11/2011. (III.28.) GYMJVÖ rendelettel módosított 1/2006. (01.25.) Ök. Rendelete a Helyi építési szabályzatról - GYÉSZ

 

Az értékvédelemmel kapcsolatos, helyi sajátosságoknak megfelelő előírások

 

Kulturális örökség védelme 

 

107. § a) Egyedileg védett építmény rekonstrukciója, átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése során tekintettel kell lenni az építmény eredeti állapotára; 

 

arra, hogy a rendeletek a közösség értékmegőrző szándékát rögzítik. Ennek megfelelően az ilyen építmények építési munkáihoz készült tervek műszaki leírásában be kell mutatni az építmény 

építéstörténetét, fényképekkel dokumentálni az építmény állapotát, és részletesen bemutatni a tervezett munkálatokat, indokolni szükségességességüket.

 

b) Az egyedileg védett építmények rekonstrukciója, felújítása, korszerűsítése során az építmény eredeti tartó- és épületszerkezeteit, színezését kell rekonstruálni. Ha az eredeti állapot nem 

dokumentált, vagy az eredeti állapotot – bármilyen okból – az építtető nem kívánja rekonstruálni, akkor a munkálatokat –egyébként nem építési engedélyköteles munkák 

esetében is – csak az építéshatósági engedélyben foglaltak alapján lehet végezni.

 

Kaposvár MJV Önkormányzatának 70/2005.(XII15.) Rendelettel jóváhagyott, és azóta többször módosított Helyi Építési Szabályzata 

 

A helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek, objektumok és területek listáját külön önkormányzati rendelet tartalmazza. A helyi védelem alatt álló területeken (továbbiakban: építészeti 

értékvédelmi terület), valamint az e területeken kívül fekvő védett épületek esetén az építési engedély benyújtása előtt a külön jogszabály szerinti egyeztetéseket le kell folytatni, 

és a terveket Városi Főépítésznek véleményeznie kell.

 

 (3)Az (1) bekezdés szerinti elvi építési engedély keretében az építésügyi hatóság a kialakult városkép és városszerkezet védelme, valamint az egyes városrészek egységes arculatának 

biztosítása, valamint az építmények és környezetük zavartalan és biztonságos használata érdekében, az alábbi szempontokat kell meghatározni:

 

 – az épületek elhelyezése az építési helyen belül;

 

 – a környezethez történő illeszkedés módja (tömeg, megjelenés);

 

 – az épület tömeg- és homlokzatképzése, szintszáma, jellemző homlokzati és fedési anyaghasználata, színezésének módja;

 

 – az épület közterületről látható homlokzatán elhelyezhető hirdető-berendezések nagysága, formája, anyaga.

 

(4) Az építésügyi hatóság a városkép védelme és a városképi illeszkedés érdekében építési engedélyezési eljárás keretében meghatározhatja:

 

b) a portál kialakítását a környezetben kialakult arculat megőrzése érdekében;

 

c) a homlokzatképzést;

 

 

e) a hirdető-berendezések kialakítását;

 

f) az alkalmazható anyagokat, az építmények homlokzatán alkalmazható színeket.

 

(3) Az építészeti értékvédelem alatt álló területeken valamint a védett épületeken az építmények színezését és városképi és színdinamikai megfelelését - az építésügyi hatóság felhívására - a 

szomszédos épületek, vagy az érintett utcaszakasz épület-színezésének bemutatásával igazolni kell.

 

Kecskemét MJV. Önkormányzatának 19/2005. (VI. 1.) sz. rendelete Kecskemét Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

 

83. § (1) Hirdető-berendezést beépítésre szánt területen – cégtábla, cégér, cégérszerű reklámtábla, címtábla, egyedi címfestett tábla, megállító tábla kivételével – egymástól 25 méternél 

közelebb nem lehet elhelyezni.

 

 (3) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

 

 (5) A Történeti Főtér Együttes területén hirdető berendezés csak az egyéb (különösen hatósági, szakhatósági) előírások betartása mellett, az egyéb önkormányzati rendeletek együttes 

alkalmazásával helyezhető el. A hirdető-berendezések színének, formajegyeinek a város örökségvédelmi szempontból védett területén azonosnak kell lennie.

 

(6) Cégér, cégérszerű reklámtábla, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső 

homlokzati felület 20 %-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.

 

84. § (1) A Nagykörúton belüli épületeken cégér, cégtábla, címtábla, homlokzatonként nem haladhatja meg az épülethomlokzat 1%-át, nyílással bíró homlokzaton a 0,5%-ot.

 

 (2) A 83.§ (6) és a 84.§ (1) bekezdés szerinti hirdető-berendezéseket úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett 

vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégért, cégtáblát elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, 

kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.

 

(3) A Kiskörúton belül egyedi címfestett reklámtáblát kihelyezni - az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla kivételével - csak az egyéb önkormányzati rendeletek együttes 

alkalmazásával lehet. Az egyedi címfestett táblák egyoldali reklámfelülete nem haladhatja meg a 2 m2-t. Az ezt meghaladó méretű címfestett reklámtábla elhelyezésére az 

óriásplakátok elhelyezésre vonatkozó szabályok érvényesek.

 

85. § (1) Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik (amely céglogót, reklámfeliratot tartalmazhat) az épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalon csak az egyéb önkormányzati 

rendeletek együttes alkalmazásával létesíthető. A céglogó, reklámfelirat nagysága, amennyiben a falfelületen nyílás található a szabad homlokzati felület 20%-át, egyéb 

esetben a homlokzati felület 40 %-át nem haladhatja meg. 

 

 

Miskolc MJV Önkormányzatának 18/2008. (VII. 1.) sz. rendelete Miskolc Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről

 

Építési zónák általános előírásai 28§

 

(5) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek:

 

c) épületeken reklámok, információs táblák, ha azok közterületről, illetve közterületként használt területről láthatók, 1 m 2 - nél nagyobb felület esetén csak építési engedélyezési terv alapján 

helyezhetők el. 

 

A Belvárosban, Miskolc-Tapolca városrészen, a Diósgyőri vár műemléki környezetében, Lillafüred - Hámor területén, és a védett épületeken az 1 m 2 - nél kisebb reklámok elhelyezése is 

építési engedély köteles. Az engedélyhez a városi főépítész, vagy kezdeményezésére az illetékes tervtanács jóváhagyó véleményét be kell szerezni. A berendezés csak a közterület 

szabályozási szélességének 1/20 része mértékéig nyúlhat a közterületbe.

 

Értékvédelmi zónák előírásai. 32. § 

 

(3) Az egyes zónákra vonatkozó értékvédelmi előírásokat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az épített környezet értékeinek helyi védelemről szóló rendelete határozza meg.

 

(4) Az országos védelem alatt álló objektumokat a szabályozási terv a műemléki környezettel együtt jelöli, a műemlékek listáját az 1. sz. függelék tartalmazza. 

 

 Az országos műemléki védettség alá eső épületekre az országos előírások (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről) vonatkoznak) 

 

6 A helyrehozatali kötelezettséggel terhelhető területeken az önkormányzat a településkép védelme illetve javítása érdekében elrendelheti: 

 

a felújítás során az épület egységes és környezetbe illeszkedő megjelenését zavaró épületrészek, oda nem illő elemek (pl. portál, cégér, vitrin stb.) eltávolítását, bontását, átalakítását, az 

építés engedélyezési eljárás keretében a tervezett beavatkozás városképi hatásának a környezetre is kiterjedő vizsgálatát,

 

Nyíregyháza MJV 19/2005.(V. 5.) ÖK rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról

 

29. § A települési értékvédelem zónája 

 

 (1) Helyi települési értékvédelmi zónába eső telkeken építés, felújítás, átalakítás csak az alábbiak szerint végezhető: 

 

a) védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat. el. 

 

c) Védett épület homlokzatának átalakítása vagy felújítása csak teljes homlokzat-rekonstrukció keretében engedélyezhető. 

 

 

d) a védett területen melléképület, építmény építése csak akkor engedélyezhető, ha az építendő épület, építmény nem rontja a városképet, és formailag alkalmazkodik a lakóterület 

történelmileg kialakult képéhez. 

 

f) a zónába eső épületeken hirdető berendezés csak építési engedély alapján helyezhető el. A reklám jellegű falfestés engedélyezés szempontjából hirdető berendezésnek minősül.

 

36. § .§ .A város egy-egy részére érvényes sajátos előírások 

 

(1) A sajátos előírások területeit a szabályozási tervlap tartalmazza. A sajátos előírások ezen rendelet II-III. sz. fejezetének előírásait módosíthatják, illetve kiegészíthetik. Azonos témában 

mindig a sajátos meghatározást kell alkalmazni. 

 

(2) Belváros keleti (2. sorszámú) területére vonatkozó sajátos előírások

 

b) A területre vonatkozó általános előírások 

 

3. Közterületen, reklámtáblák, csak a saját telephellyel rendelkező vállalkozások számára engedélyezhetők a telkük közterülettel érintkező szakaszán. Ezek az építmények és közterületi 

területhasználatuk a helyi építészeti tervtanácson bemutatásra kötelezettek.

 

Pécs MJV Önkormányzata Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (12.21.) rendelete

 

Építési zónák közös előírásai 

 

27.§ (8) Ha a sajátos előírások, illetve az egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: 

 

a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda, vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1 

m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; 

 

c) a telken belül a szabad területeken, illetve az épületeken reklámokat, információs táblákat csak Pécs Önkormányzata hirdetmények elhelyezésének rendjéről szóló rendelete alapján 

szabad. 

 

d) reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatják meg. 

 

Pécs 24/2008. (06. 23.) rendelete a reklámhordozók elhelyezésének szabályairól

 

4 § A reklámhordozók létesítése, elhelyezése 

 

(1) A város közigazgatási területén reklámhordozó létesítése történhet: 

 

 

a) építési engedély, vagy bejelentés alapján, ha a reklámhordozó létesítését rendelet, vagy más jogszabály építési engedélyhez vagy bejelentéshez köti - és reklám célú közterület-használati 

megállapodás-kötéssel vagy 

 

b) reklám célú közterület-használati megállapodás megkötésével.

 

(2) A reklámberendezések elhelyezésének elbírálásához – amennyiben jogszabály előírja – a városi főépítész valamint a települési járási hivatal örökségvédelmi hivatalának hozzájárulása 

is szükséges. 

 

(7) Üzletenként 1 db tábla helyezhető el oldalanként legfeljebb 1 m2 felülettel

 

 (9) A reklámhordozók létesítése során e rendelet rendelkezésein túl minden esetben be kell tartani a vonatkozó központi jogszabályok és az önkormányzat egyéb rendeleteiben foglalt 

előírásokat. 

 

Salgótarján MJV Közgyűlésének 15/1998.(VI. 15.). sz. rendelete Salgótarján Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

 

Az alábbi területek építési telkein, valamint az építmények homlokzatain a 2 m2 felületet meghaladó reklámcélú építmény nem létesíthető, kivéve cégér, cégfelirat.

 

10. § Kertvárosias lakóterület (KEL LKe és LKe/a)13. § Falusias lakóterület (FL, Lf) 17. § Központi vegyes terület (KV) 16. § Településközponti vegyes terület (TV és Vt) 

 

24/D. § Különleges terület KT – I. jelű 

 

(10) Az érintett területen belül és az épületen 2 m2 –t meghaladó reklámhordozót vagy eligazító táblát – kivéve az intézményt megnevező feliratot – elhelyezni nem szabad. Nem helyezhető 

el továbbá fényreklám sem.

 

43. § Építmény elhelyezése közterületen

 

(10) Épületek homlokzati síkjára rögzített és közterületre is benyúló reklámhordozó a közterület szintje felett legalább 2,50 m magassággal helyezhető el.

 

56. § Országos védettség

 

 (2) Országosan védett építmények esetében bármilyen építési munka csak a vonatkozó jogszabályokban kijelölt hatóság engedélyével végezhető.

 

(5) A (4) bekezdésben meghatározott műemléki környezetben folyó engedélyezési eljárás során az örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként kell bevonni

 

58. § (7) A védett épületeken, a védett területek telkein és közterületein nagyméretű reklámtáblák és hirdető berendezések nem helyezhetők el.

 

(8) A helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendelet ezen előírásoktól szigorúbb rendelkezéseket is megállapíthat, amely esetben azokat kell alkalmazni.

 

 (10) Helyi építészeti védettségű területen lévő illetve helyi védelem alatt álló, előkert nélkül álló épületekre helyezett reklámhordozó az épület homlokzati síkjára merőlegesen, a közterület 

szintje felett legalább 2,50 m magassággal, a közterület fölé terjeszkedve, maximum 1,0 métert állhat ki.

 

 

(11) Helyi építészeti védettségű területen lévő illetve helyi védelem alatt álló épületen reklámcélú építménynek minősül a cégér, cégfelirat, reklámponyva. A reklámcélú falfestés minősítése 

a reklámcélú építmények szerint történik.

 

Szeged MJV közgyűlésének 59/2003. (XII.5.) számú rendelete Szeged MJV építési szabályzatáról

 

b) Építési zónák

 

Építési zónákra vonatkozó általános előírások 36. § 9

 

a) A gazdasági reklám és a szabadtéri reklámhordozó fogalmát a gazdasági reklám-tevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény előírása szerint kell 

alkalmazni.

 

36§ (9) a) reklámok és szabadtéri reklámhordozók közterületről látható helyen történő létesítésének feltételei elhelyezésük a homlokzat erre alkalmas mezőiben történjen olyan módon, 

hogy ne takarjon építészeti tagozatot

 

ab) reklámfeliratot különálló az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt legfeljebb30 cm magasságú betűk felszerelésével lehet megvalósítani

 

ac) a reklámfelirat színvilága harmonizáljon az épület színezésével

 

b) Az 1000 m2- nél

 

ba) kisebb szintterületű építménynél közterületről látható épülethomlokzaton, épület-felületen és közterületről látható magánterületen alkalmazott mindenfajta új reklám, cég -, címtábla, 

cégér, reklámhordozó, létesítése, festése, felszerelése – saját telepen végzett saját tevékenység max. 3 db és összesen max. 3 db 2 m2- es felület-nagyságot nem meghaladó 

reklámozását kivéve – nem engedélyezett nagyobb szintterületű építménynél közterületről látható, telken belüli mindenfajta 2 m2- es felületnagyságot meghaladó reklám, stb. 

létesítését, festését, felszerelését az illetékes tervtanáccsal véleményeztetni kell.

 

e) A meglévő, építési engedéllyel rendelkező reklámberendezések átalakíthatók, felújíthatók és legfeljebb 2 m2- es felületnagyságig bővíthetők.

 

Székesfehérvár MJV Önkormányzat Közgyűlése 7/2004. illetve 8/2004.(II.24.) rendelete a belváros és tágabb környezetének, - külterületének valamint egyes belterületi 

Területrészeinek Szabályozási tervérőI és helyi építési szabályzatáról

 

A kulturális örökség védelme 83. § 

 

 (1) A védett és védelemre javasolt értékeit a HÉSZ 1. sz függeléke valamint a szabályozási terv tünteti fel. 

 

 

 (3) A művi értékek védelmére vonatkozó előírások 

 

a) A terv területén műemléki védelem alatt álló ingatlanokat és műemléki környezetüket a szabályozási terv tünteti fel. 

 

b) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a vonatkozó törvényi előírások szerint kell eljárni: 

 

 – a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokba az építésügyi és örökség- védelmi hivatal szakhatóságként be kell vonni. 

 

c) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások: 

 

 – A város a helyi értékek védeleméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik. 

 

 – A védelem csak a helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó külön rendelet alapján érvényesíthető. 

 

A terv szerint védelemre javasolt értékeket külön eljárás keretében védelem alá kell helyezni. 

 

Országos műemléki védelem 

 

20.§ (5) Az 1.§ (1) bekezdésben foglalt területen belül az MJT zónában bármely hatósági engedélyhez kötött kérelem bejnyújtása előtt a tervező köteles kikérni a városi főépítész 

véleményét.

 

(6) Az MK zónában szereplőterületen bármely épület tömegét, vagy homlokzatát érintő építési-, szerelési tevékenység csak a települési járási hivatal építésügyi és örökség védelmi hivatal és 

a városi főépítész véleményének beszerzésével engedélyezhető. Az MJT és MK területén az egyes épületek homlokzatán, az előkertben vagy kerítésre hirdetőfelület, berendezés, 

reklámtábla, cégtábla mérettől függetlenül csak jogerős építési engedély alapján helyezhető el, az épület általános jellegével, az épület homlokzati és fal-nyílás felületi 

rendszerével összhangban.

 

Helyi területi és művi értékvédelem 

 

21.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terven jelölt, és a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt épületek helyi védelem alatt állnak.

 

(2) A helyi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek esetében bármely építési 

 

tevékenységre engedély csak akkor adható ki, ha a tervezés folyamatában a városi főépítésszel egyeztetés történt. A helyi védelem alatt álló épületek környezetében, bármely építési 

tevékenység csak a helyi védettség alatt álló épületek jellegéhez igazodó módon történhet

 

 

Szekszárdi Önkormányzat 6/2008.(II.6.) számú rendelete hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről a módosításokkal egységes szerkezetben 

 

Bevezető rendelkezések 

 

1. § A rendelet célja Szekszárd építészeti, természeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a város rendezett arculatának megőrzése érdekében a közterületeken 

és a közterületekről látható területeken, épületeken, építményeken a városképi, közlekedési és vagyonbiztonsági szempontok figyelembe vételével a hirdető berendezések és 

hirdetmények elhelyezésének szabályozása. 

 

A rendelet hatálya 

 

2.§ (1) A rendelet hatálya Szekszárd közigazgatási területére terjed ki. 

 

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi 

 

személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a város közigazgatási területén hirdető- berendezést, hirdetményt helyez el, vagy egyéb reklám-tevékenységet kíván folytatni, nem 

tartozik ebbe a körbe a promóciós tevékenység, mely installáció kihelyezésével történik. 

 

A hirdető-berendezések, hirdetmények elhelyezésének általános szabályai 4. § 

 

(1) Hirdető-berendezés építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése a mindenkor hatályos jogszabály alapján történik. 

 

(2) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a település-képbe illőnek kell lennie. A hirdető-berendezés környezetbe illeszkedését az elhelyező által benyújtott 

építészeti műszaki tervdokumentációnak kell igazolnia

 

 (3) A helyi védettséget élvező épületekre, illetve a helyi védettség alatt álló területekre, valamint a Garay térre és a Béla király térre csak a főépítész véleményével kerülhet ki hirdetőeszköz. 

 

(6) Építmények nyílás nélküli építményfelületén (homlokzatán) reklámgrafika, reklámtábla homlokzatonkénti együttes felülete nem lehet nagyobb a homlokzati felület 30 %- nál, de 

legfeljebb 150 m2- nél. Amennyiben az építmény falfelületén nyílás található, a nyílás nélküli homlokzati felület maximum 20 %-a használható. Kivételt képez ez alól a zavaró 

tűzfalak felületképzésénél a vakhomlokzatot ábrázoló és a főépítész által véleményezett teljes felületre kiterjedő falfestmény, amely a vakhomlokzat struktúrájába illeszkedő, 

céglógót, reklámfeliratot tartalmazhat. A céglógó, reklámfelirat nagysága az egész falfestmény 20 %-t nem haladhatja meg. 

 

(7) Épületek nyílás nélküli építményfelületén kihelyezendő 6 m2- nél nagyobb Felületű reklámok esetén, az engedélydokumentációnak a teljes falfelület kell tartalmaznia, az engedély 

kiadásához megkövetelhető a falfelület szükséges mértékű rendbehozatala, újraszínezése. 

 

(8) A 2 m2- es és azt meghaladó felületű hirdető – berendezéseken tartós kivitelben, fel kell tüntetni a tulajdonos adatait. 

 

(9) A hirdető-berendezés elhelyezője az építési engedélyben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, kártalanítási igény nélkül köteles a hirdető- berendezést - a kötelezéstől függően 

- átalakítani, vagy lebontani, különös tekintettel, ha: 

 

 

– az a városképi szempontoknak nem felel meg,

 

 – egyéb fontos közérdek azt indokolja, 

 

 – építési engedélyhez szükséges hozzájárulás lejárta, visszavonása esetén, 

 

 – a hirdető-berendezéssel érintett üzlet, intézmény, vállalkozás, stb., vagy annak a tevékenysége megszűnt, illetve a hirdető-berendezés aktualitását vesztette,

 

 – amennyiben a hirdető-berendezés és környezete nincs karbantartva, s erről a hirdető berendezés elhelyezője felszólítás ellenére – a megadott határidőig - nem 

gondoskodik. 

 

(10) Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett hirdető-berendezésnek a rendelet 4. § (9) bekezdésben meghatározott lebontásáért az ingatlan tulajdonosa a hirdető-berendezés 

elhelyezőjével egyetemlegesen felelős

 

 (11) A hirdető-berendezés akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdető-felület, hanem annak tartószerkezete is elbontásra kerül. 

 

(12) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra. 

 

5. § (1) Hirdető-berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok 

jogait és törvényes érdekeit. 

 

Szombathely MJV Közgyűlésének 30/2006. (IX.7.) Rendelete Szombathely helyi építési szabályzata, valamint szabályozási terve

 

Hirdető és reklámberendezések építésjogi követelménye 

 

4/A. § (2) A hirdető-berendezések és reklámhordozók közül:

 

a.) cégtábla üzletenként 1 db - kivéve a sarkon lévő üzleteket, ott homlokzatonként 1-1 db, az egy épületben elhelyezett több üzlet esetén üzletenként 1 db helyezhető el,

 

b.) cégér üzletenkénti száma legfeljebb 2 db lehet.

 

(3) Nem helyezhető el önálló hirdető-berendezés és reklámhordozó:

 

e.) fényreklám típusú, az épületek tetőszerkezetén

 

Művi értékvédelem 

 

55.§ (3) A kulturális örökségvédelmi érintettséggel jelölt területeken tervezett építési munkákról az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell. Engedélyköteles tevékenységbe az örökség-

védelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.

 

(4) Helyi, egyedileg védett építményekre vonatkozó előírások..

 

 

b./ Az egyedileg védett építmények rekonstrukciója, felújítása, korszerűsítése során az építmény eredeti tartó- és épületszerkezeteit, homlokzat- arányait és díszeit, nyílás-kiosztás ritmusát, 

színezését kell rekonstruálni. A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a meglévő értékek megmaradjanak.

 

c./ Védett épület környezetében csak olyan építési tevékenység végezhető, mely megjelenésében, tömegében illeszkedik a védett épülethez és annak megjelenését károsan nem 

befolyásolja.

 

(5) Helyi, védett területek előírása: d./ a védett terület környezete is vizsgálandó, az arány- formarendszer illeszkedjék egymáshoz, törekedni kell a terület egységes megjelenésének 

fenntartásához.

 

Tatabánya MJV közgyűlésének 14/2005. (III.31.) sz. rendelete: Tatabánya Óváros védett épületek Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata

 

5. § Az építés általános feltételei

 

(4) A településesztétika és a tájkép védelmére figyelemmel 2 m2- nél nagyobb felületű reklámberendezés elhelyezése csak helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetés lefolytatását 

követően lehetséges. A tervtanács véleményének kikéréséhez látványterv benyújtása kötelező.

 

28. § Az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai:

 

 (1) Az építészeti örökség helyi védelmének szabályait e rendelet módosításával, vagy külön rendelet alkotásával a Képviselőtestület határozza meg.

 

(4) A helyi védelem alá helyezett építményeken, azok telkein és telkei előtt reklám nem helyezhető el.

 

Veszprém MJV. 61/2003.(XII.22.). Önkormányzati rendelete Veszprém Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről

 

Értékvédelem 

 

32.§ Helyi védettség alatt álló építményt érintőépítési munka esetében be kell szerezni az Önkormányzati tervtanács állásfoglalását, annak hiányában a főépítész szakmai véleményét.

 

(7) A városkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintből) kiemelkedő, növényzettel nem takart építmény engedélyezése esetén a városképhez történő illeszkedést városképi 

vizsgálatban, utcakép (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével), fotómontázs, stb. készítésével igazolni kell. Szükség esetén az építési hatóság előírhatja, hogy az építési 

engedély mellékletét képező műleírás mutassa be a tervezett építmény illeszkedésének megítéléséhez szükséges jellemzőket, különösen a rálátásban érvényesülő látványt, a 

külső megjelenést és a színezést.

 

(8) Az engedélyezési terveken fel kell tüntetni az épület megjelenését befolyásoló gépészeti és közműellátási szerelvények elhelyezési módját és kialakítását.

 

 

Védett terület beépítésének általános előírása 

 

33.§ Törekedni kell a hagyományos anyagok és szerkezetek használatára (vakolt architektúra, festett homlokzatfelület, fa nyílászárók, vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő falnyílás 

arányok), figyelembe véve a szomszédos és környező épületek jellegét, építészeti megjelenését, és anyaghasználatát. Védelem alatt álló épület homlokzati nyílás-záróinak 

cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók 

felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók.

 

Védett épületekre vonatkozó előírások 

 

34.§ (2) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékelemző 

állapotrögzítő adatait.

 

b) Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető. Ennek elbírálása az Önkormányzati Tervtanács, vagy a városi főépítész 

szakvéleményének, illetve a Járási Hivatal Örökségvédelmi véleményének figyelembe vételével történik.

 

c) Ezen épületek környezetében lévő, védelem alatt nem álló épületeknek, építményeknek az országos védelem alatt álló épületek mellett a helyi védelem alatt álló épületekhez is igazodniuk 

kell. Ennek érdekében az ezekkel kapcsolatos építési tevékenység csak a városi főépítész szakvéleményének figyelembe vételével valósulhat meg

 

Zalaegerszeg MJV 16/2001. (VI.15.) sz. önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Építési szabályzatáról (ZÉSZ) illetve 3/2001. (II. 2.) számú rendelete a hirdető-berendezések és 

hirdetmények elhelyezéséről

 

A hirdetőberendezések és hirdetmények elhelyezésének szabályai 

 

4. § (2) Az oldalanként 2 m2- nél nagyobb hirdetőfelületű hirdető berendezés - kivéve cégtábla, hirdetőoszlop, falra szerelt reklámtábla és reklámgrafika - építésére, elhelyezésére, átalakítására 

és bővítésére a városközpontban építési engedély nem adható. Egységes megjelenésű hirdető berendezés 2 m2- nél kisebb felületű részekre nem osztható, a jelen bekezdésben 

foglaltaknak való megfelelés céljából.

 

(4) A hirdető berendezés elhelyezője az építési engedélyben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, kártalanítási igény nélkül köteles a hirdető berendezést - a kötelezéstől függően 

- átalakítani, vagy lebontani. Különös tekintettel, ha:

 

 – az a városképi szempontoknak nem felel meg,

 

 – az elhelyezését szolgáló közterület más célú felhasználásra kerül,

 

 – egyéb fontos közérdek azt indokolja, 

 

 

– az építési engedélyhez szükséges hozzájárulás lejárta, vagy visszavonása esetén, 

 

 – a hirdető berendezéssel érintett üzlet, intézmény, vállalkozás, stb., vagy annak tevékenysége megszűnt, vagy a hirdető berendezés aktualitását vesztette

 

(5) A 2 m2 - nél nagyobb, de a 6,0 m2- nél kisebb hirdetőfelületű hirdető-berendezések között minimum 25 méter távolságot kell tartani, kivétel a cégtábla és a címtábla esetében.

 

(7) A hirdető berendezések közül:

 

a.) cégtábla üzletenként és homlokzatonként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 10 %- át, 

 

b.) cégér üzletenkénti száma max. 2 db lehet, az egymástól való távolságuknak min. 5 m-nek kell lenni,

 

c.) címtábla intézményenként, vállalkozásokként és homlokzatonként 1 db lehet 

 

6. § (1) A hirdető berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. A hirdetőberendezés környezetbe illeszkedését az elhelyezőnek az 

építészeti műszaki tervdokumentációhoz csatolt színes fotómontázs látványtervvel kell igazolnia.

 

(2) A településképi megfelelés követelményének elbírálása során az építésügyi hatóság a városi főépítész vagy az általa megjelölt szakértő véleményét köteles beszerezni és figyelembe 

venni. Ha a főépítész azt szükségesnek tartja, így különösen a városképileg jelentős épületek környezetébe kerülő hirdető berendezések tervei esetén, kikéri a Kulturális és 

Idegenforgalmi Bizottság véleményét, amely a megkereséstől számított 30 napon belül dönt

 

7. § (1) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

 

(2) Hirdető berendezésen és hirdetményen nem alkalmazható

 

a) a KRESZ-ben szereplő tábla forma-színösszeállítása, és azokra szabványosított betűtípus és jelrendszer,

 

b) villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszavető anyag, vagy olyan világítótest, melynek elhelyezése révén a közúton közlekedőket vakítja, ezzel a közlekedés biztonságát 

veszélyezteti.

 

 

4.4.5 Egyéb városok

 

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) sz. rendelete az Esztergom, Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 

 

Szabadtéri reklámhordozó lehet: az épületen lévő tető- vagy homlokzati reklám; ablakban, erkélyen elhelyezett, tűzfalra erősített, Kialakítása lehet: szerelt, festett vagy vetített, tömör 

vagy áttört, megvilágított vagy világító; egyedi vagy csoportos, illetve füzér; színes, egyszínű vagy fehér, rögzített, álló, mozgó, villogó felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, 

embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére; 

 

 (7) Kirakatportálok kialakítása, átalakítása, a meglévő épület nyílás-záróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévő megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és 

cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez: egyedileg védett vagy védett területen álló épület esetében az érintett homlokzat egészét bemutató tervet kell benyújtani. 

Védelem alatt nem álló épület esetében az épület érintett homlokzatának egészét bemutató fotó-dokumentáció és az érintett építményszint homlokzati sávjának egészére 

vonatkozó terv készítése szükséges.

 

A közterületi hirdető-berendezésekre vonatkozó előírások 

 

16. § (1) Reklámhordozókat közterületen, illetőleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon lehet.

 

 

 

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 19/2003. (V.16.) önkormányzati rendelete Dunaújváros építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

 

76. § Települési értékvédelem, településkép és a helyi természeti értékek 

 

A települési értékvédelem alá eső terület határát a szabályozási terv É jelű határvonallal tünteti fel. A települési értékvédelemről, a településkép védelmét általános érvénnyel Dunaújváros 

MJV. Közgyűlésének Dunaújváros település-képének alakításáról és védelméről szóló rendelete szabályozza.

 

Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselőtestületének a Város Építési Szabályzatáról (GYÉSZ) szóló 3/2007. (II.19.) rendelete 

 

A műemlékek, a településszerkezet és a városkép védelme 

 

35. § (11) A városképi jelentőségű területen történő építési engedélyezés előtt az építési hatóság köteles bekérni az önkormányzati tervtanács (ÖTT) szakmai állásfoglalását. Az épített 

környezet védelme érdekében az építési hatóság az építési engedélyt megtagadhatja, ha a szakmai állásfoglalás szerint az a településképre hátrányos. 

 

(12) Gyöngyös észak-nyugati városrészében, a szabályozási terven jelölt területen belül védendő városszerkezetű terület került lehatárolásra, ahol - a közterület hálózat megtartandó, (0,4 

m2-nél nagyobb hirdető felület nem helyezhető el.) 

 

 

A „Déli Kálvária-part” területe 

 

37. § (16) Csak az ingatlan funkciójának megfelelő cégfelirat helyezhető el, ennek helye, mérete és kialakítása engedélyezés keretében tisztázandó. 

 

A Sástói kőbánya és környéke sajátos előírásai 

 

45. § Hirdetés, reklámhordozó és hirdetőtábla - legfeljebb A1-es méretben (840x594 mm) –, valamint cégér csak az ingatlanon folyó tevékenységhez kapcsolódóan, kizárólag az épület 

homlokzatain, kerítéseken, helyezhető el, úgy hogy azok összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

 

Gyula Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/2004. (I. 30.) sz. rendelete A város Helyi Építési Szabályzatáról

 

Közterület alakítással kapcsolatos rendelkezések 

 

38. § b) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen csak a teljes homlokzati felület arculatához

 

igazodóan helyezhető el, ezen felületek az építési engedélyben meghatározandók. 

 

d) A közterület fölé kinyúló, a közterületi határvonalra merőlegesen elhelyezett hirdető berendezések, cégérek legfeljebb 0,5 m2 reklámfelülettel helyezhetők el.

 

f) Műemléki terület határán kívül lévő területeken, építményen vagy attól különállóan

 

az 2,0 m2- es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég- és címtábla vagy fényreklám építése, elhelyezése bejelentés alapján végezhető tevékenység.

 

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete módosított és egységes szerkezetbe foglalt 46/2006.(XII. 22.) sz. önkormányzati rendelete

 

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok 

 

6.§ A helyi és országos védelem alatt álló területen csak a környezet arculatához illeszkedő, hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató rendszer köztisztasági eszköz, stb. a 

vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendeletnek megfelelve helyezhető el.

 

Kulturális Örökség védelme 33.§

 

A kulturális örökségvédelme szempontjából megkülönböztetett területeket: a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, a műemléki jelentőségű terület lehatárolását, a műemlékeket és műemléki 

környezetüket, a helyi védelem tárgyának jelölését tartalmazza a szabályozási terv.

 

 Helyi, egyedileg védett építmények előírása:

 

 

Egyedileg védett építmény rekonstrukciója, átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése során tekintettel kell lenni az építmény eredeti állapotára; arra, hogy a rendeletek a közösség 

értékmegőrző szándékát rögzítik. Ennek megfelelően az ilyen építmények építési munkáihoz készült tervek műszaki leírásában be kell mutatni az építmény építéstörténetét, 

fényképekkel dokumentálni az építmény állapotát, és részletesen bemutatni a tervezett munkálatokat, indokolni szükségességességüket.

 

Az egyedileg védett építmények rekonstrukciója, felújítása, korszerűsítése során az építmény eredeti tartó- és épületszerkezeteit, homlokzati arányait és díszeit, a nyílás kiosztás ritmusát, 

színezését kell rekonstruálni.

 

Amennyiben az épületet érintő beavatkozásra kerül sor (felújítás, átépítés, stb) a tervezés során figyelembe kell venni, hogy a meglévő értékek megmaradjanak, Védett épület környezetében 

csak olyan építési tevékenység, beavatkozás végezhető, mely megjelenésében, tömegében illeszkedik a védett épülethez, annak megjelenését károsan nem befolyásolja.

 

(3) Helyi, védett területek előírása:

 

A meglévő épületek bontása, átépítése esetén az új építés csak az eredeti építési vonalon, az épület helyén, azzal azonos karakterrel .

 

épület arányrendszere, nyílások ritmusa, homlokzati ritmus, stb) történhet, a hangsúlyos pontok, a védeni kívánt építészeti hangulat megőrzése céljából.

 

A védett terület környezete is vizsgálandó, az arány és formarendszer illeszkedjék egymáshoz, törekedni kell a terület egységes megjelenésének fenntartására.

 

Hódmezővásárhely MJV Közgyűlésének 23/2008. (05.10.) rendelete a Város helyi építési szabályzatáról szóló 32/2000. (09.22.) rendelet módosításáról

 

(17) A helyi Építészeti Műszaki Tervtanács feladatköre, az állami jogszabályban meghatározottakon túlmenően kibővül a következők szerint: véleményezendő még

 

a) városközpont területén, főútvonal mellett, vagy építészeti, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló területen tervezett új épületek építéséhez-, valamint meglévőek átalakításához 

szükséges építészeti-műszaki terveket, 

 

d) azokat a tervdokumentációkat, amelyeket a Tervtanács működési szabályzata meghatároz.

 

Helyi építészeti értékvédelem 

 

39.§. (1) A helyi védelem célja Hódmezővásárhely város egyedi építészeti-városépítészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti-, településképi-, 

településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, a helyi emberek tudását és kultúráját hitelesen tükröző épített környezetének megőrzése. 

 

(2) A város területén védeni kell a történetileg kialakult építészeti, városképi hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit. Épületek, építmények építése, átalakítása, 

bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, anyaghasználati hagyományok figyelembe vételével történhet

 

 

(16 A) A helyi egyedi védelem legfontosabb, sajátos szakmai szabályai: - információ -hordozó (cégfelirat, reklámtábla, cégér, stb.) elhelyezése – közterületről látható helyen, építési engedély 

alapján – a homlokzat erre alkalmas falmezőiben történhet oly módon, hogy ne takarjon építészeti tagozatot – több rendeltetési egység esetén azok stílusa, mérete, anyag- és 

színhasználata összehangolandó, illetve egységesítendő

 

Keszthely város Önkormányzatának Képviselő –testülete 12/2007. (III. 30.) rendelete a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről

 

4. § Hirdetőeszközök és berendezések elhelyezésének szabályai

 

A rendelet hatálya alá tartozó területen bármely hirdető berendezés csak Keszthely városképének, városszerkezetének, kisvárosi jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi 

hagyományainak, épületei, építményei léptékének és méretének figyelembe vételével helyezhető el. 

 

Cégtáblát, cégért, címtáblát, valamint hirdető berendezést az építésügyi hatósági eljárásokról, szóló rendeletben foglaltak betartásával lehet elhelyezni. A kiemelt övezetbe és az I. hirdetési 

övezetbe tartozó közterületeken és magántulajdonú ingatlanokon építendő vagy meglévő átalakítandó- bővítendő épületeken cégtáblát és cégért 

 

valamint ezeken az ingatlanokon hirdető berendezést elhelyezni a városi főépítész városképi illeszkedésre vonatkozó hozzájárulásával lehet.

 

 (5) A hirdetési övezetekre vonatkozó előírások: 

 

A homlokzaton elhelyezett cég- és címtábla, hirdető berendezés – cégér kivételével – a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlhat be. A homlokzaton cégtábla legfeljebb 1 m2 nagyságú 

helyezhető el, ennél nagyobb méretben csak (egyedi betűkből álló) cégfelirat helyezhető el a főépítész engedélyével.

 

Az I. hirdetési övezetbe tartozó magántulajdonú ingatlanokon legfeljebb 1 db 2 m2

 

 Felületű hirdető-berendezés helyezhető el a városi főépítész városképi illeszkedésre vonatkozó hozzájárulásával. 

 

A II. hirdetési övezetbe tartozó magántulajdonú területeken legfeljebb 2 db egymással össze nem építhető 4 m2 hirdetési felületű hirdető-berendezés helyezhető el.

 

A III. hirdetési övezetbe tartozó magántulajdonú ingatlanokon legfeljebb 6 m2

 

 hirdetési felületű egymással össze nem építhető hirdető-berendezés helyezhető el

 

Cégér, valamint közterületbe 10 cm-ig benyúló hirdető berendezés, cég- és címtábla közterület használati Szerződés és díjfizetés nélkül – a 4.§ (2) bekezdés figyelembevételével – tulajdonosi 

hozzájárulás alapján helyezhető el

 

 

Monor Város Önkormányzat Képviselő-testületének11/2004. (IV. 27.) HÉSZ 

 

11.§

 

2) Az építészeti örökség helyi védelmét, az egyes építmények védettségi kategóriáját az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

 

3) Az építészeti örökség helyi védelméről szóló külön rendelet az egyes épületeken védendő építészeti elemeket, a beépítés módját, a tömegképzést, a homlokzati színt meghatározhatja.

 

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2011.(XII.15.) rendelete a hirdető – és reklámtáblák elhelyezési szabályairól

 

E rendelet alkalmazásában közterületi elhelyezésnek minősül a reklámhordozó olyan elhelyezése is, ahol a tartóelem – fal, stb. - magántulajdon, vagy magántulajdonon van, de a 

reklámhordozó függőleges vetülete 10 cm-t meghaladóan a közterületre esik.

 

(2) Közterületen kizárólag 0,5 m2, 1 m2, és 2 m2 alapméretű, négyszög alapformájú reklámhordozók elhelyezésének engedélyezésére kerülhet sor. Monor Város közigazgatási területén 2 m2 

alapterületnél nagyobb felületű reklámhordozó nem helyezhető ki.

 

(3) Az 1 m2 alapterületet meghaladó reklámhordozó kihelyezése egyedi elbírálás alapján engedélyezhető., Monor város Önkormányzatának Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának 

jóváhagyó döntését követően 

 

Sopron MJV Önkormányzat Közgyűlésének 27/2001. (VII. 5.) rendelete Belváros és kapcsolódó városrészek Szabályozási Tervéről - Helyi Építési Szabályzatáról

 

2§ (11) A rendelet hatálya alá tartozó területen az épületek homlokzatának színezése, a közterületekről látható helyen elhelyezendő reklám, vagy tájékoztatást szolgáló tárgy, felirat építési 

engedélyköteles.

 

Az épített értékek helyi védelmével kapcsolatos előírások 

 

13. § (1) 

 

e) Felújítás, átalakítás esetén értékelemző állapotrögzítő tanulmány készítendő, melyet az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell.

 

g) Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető. Ennek elbírálásához az Önkormányzati Tervtanács, vagy a városi főépítész 

szakvéleményének beszerzése szükséges.

 

 

Sopron MJV 46/2012. (XII. 27.) rendelete a településképi bejelentési eljárásáról és a településképi kötelezésről

 

2.§ A rendelet célja Sopron Megyei Jogú Város épített környezetének esztétikus alakítása. Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységekkel kapcsolatban - a helyi 

adottságok figyelembe vételével – legfőbb cél, hogy azok illeszkedjenek a város építészeti értékeihez, és érvényesüljenek a település-fejlesztési célok

 

3. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklám-elhelyezések, továbbá az 

építmények rendeltetésének megváltoztatása esetében.

 

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése - kivéve cégér - esetén 1 év,

 

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig,

 

 (4) A településképi bejelentés igazolása a főépítész szakmai álláspontján alapul.

 

(5) Amennyiben a polgármester által kiállított igazolás érvényességi ideje lejár, az igazolást ismételten meg kell kérni.

 

4. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

 

a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg a helyi reklámrendeletben meghatározott létesítési, megjelenési, 

méretbeli stb. szabályoknak; valamint ha a hirdető berendezés:

 

Siófok Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2005. (IV. 29.) számú rendelete a város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 

 

56. §(1) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és 

részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell kialakítani.

 

63. §A hirdető- és reklámberendezéseket a táblák, feliratok, plakátok elhelyezésének szabályozásáról szóló, külön ÖK rendelet előírásai szerint kell elhelyezni. 28/2011. (IX.30.) A hirdető-

berendezések és hirdetmények elhelyezésének általános szabályai

 

4. § (1) Hirdető-berendezés építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése - ideiglenesen elhelyezhető megállító tábla, valamint a közterület fölé kihelyezett transzparens kivételével - a 

vonatkozó hatályos építésügyi jogszabályok előírásai alapján végezhető el. 

 

(2) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. A hirdető-berendezés környezetbe illeszkedését az elhelyezőnek az építési 

dokumentációhoz csatolt színes látványtervvel kell bemutatnia. 

 

 

(3) Az országos és helyi védettség alatt álló területek, illetve építmények környezetében a településképi megfelelés követelményének elbírálása során az építési hatóság a főépítész véleményét 

is beszerzi.

 

Szécsény Város Önkormányzat Képviselő testületének 11/2003.(VIII.01.) rendelete a helyi építési szabályzatról

 

(8) A műemléki környezetben lévő épületek és a helyi védelmű épületek felújításakor, illetve a műemléki környezetben új épületek építésekor az építési engedélyezési tervekhez színezési 

tervet kell készíteni, amely az épületek színezésénél kötelező.

 

(9) A történelmi városmagban, a várfalakon belüli területen mindenféle reklámtábla, cégfelirat alkalmazása tilos, a szükséges tájékoztató feliratok a műemléki környezetbe illeszkedő 

kivitelben, a Kulturális Örökségvédelmi Hatósággal egyeztetve készülhetnek.

 

(10) A Rákóczi út mindkét oldalán bármilyen méretű és kialakítású reklám-, illetve hirdetési tábla és cégfelirat építése, építési engedélyhez kötött tevékenység. Az építési hatóság az esztétikus 

utcaképi megjelenés érdekében, üzletsorok esetében egységes homlokzati kialakítást írhat elő.

 

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 21/2002. (VIII. 15.) sz. rendelete Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve

 

Alkalmazási előírások 

 

1.§ A városkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében – a „Műemléki jelentőségű terület”-en, a „Műemléki környezet” területén, valamint a „Helyi értékvédelmi terület”-en az 

a)-h) pontok alatti jellemzőket is meghatározó szabályozási terv, illetve előírások hiányában – az illetékes építésügyi hatóság a HÉSZ keretei között előírhatja:

 

 – az épületek homlokzatának kialakítását (anyaghasználat, színezés),

 

 – a közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását (üzlet, árkád, stb.),

 

 – az építmények takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását,

 

A reklámhordozók elhelyezésének általános szabályai 

 

26/A. § A város területén hirdető-berendezés, reklámhordozó csak a külön rendeletben meghatározottak alapján helyezhető el. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 

4/2009. (I.27.) sz. rendelete az Önkormányzati Tervtanács működési rendjéről egységes szerkezetben a 18/2011. (IV.19.) önkormányzati rendelettel

 

Az alábbi tervek készítője az engedélyezési kérelem benyújtása illetve a bejelentés előtt köteles kikérni Szentendre Város Önkormányzati Tervtanácsának véleményét: 

 

d) Engedélyezéshez illetve bejelentéshez kötött reklám, cég-, címtábla, fényreklám, hirdetési vagy reklám célú építmény, kirakatszekrény építési-műszaki tervei

 

 

Tata Város Önkormányzat 38/2005/(XII.6.) rendelete a Város Építési Szabályzatáról

 

Építési engedélyt kell kérni a műemléki jelentőségű és a helyileg védett területen belül az épületek közterületről látható homlokzatainak, kerítéseinek színezéséhez. A kérelemhez csatolni 

kell a tervtanács állásfoglalását.

 

(4) Ingatlanonként egynél több 0,5 m2 nagyságot meghaladó hirdetőtábla, vagy az épületek tetőzetén, homlokzatán hirdetési berendezések, fényreklámok elhelyezésének kérelméhez 

csatolni kell a látványtervek tervtanácsi állásfoglalását.

 

(8) Reklámok, hirdetések, cégérek, díszvilágítás; 

 

(a) Védett területen csak építési engedély alapján létesíthető cégér, cégtábla, reklám. 

 

(b) Nem helyezhető el védett területen 2 m2- nél nagyobb hirdető-berendezés. 

 

(c) Az épület részeként azzal teljes egységben kell kialakítani fentieket.

 

Vác Város Önkormányzat többször módosított 15/2003.(IV.29.) rendelete Vác Város Helyi Építési Szabályzatáról egységes szerkezetben

 

Városvédelem, látványvédelem 

 

21.§ (1) A területen fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát. 

 

(13) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építésügyi hatóság az engedély megadását a meglevő városképbe, vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, 

eltávolításához kötheti.

 

 (15)b) Főútvonal menti építési övezetek, és onnan feltárulkozó épületek homlokzatain a felület 20 %- ban jelenhet meg reklámfelület.

 

c) Egyéb területeken a felületre kihelyezhető feliratokat, a városképi illeszkedés, a környezettel történő harmonizálás figyelembevételével a főépítész szakmai véleménye alapján lehet 

megjeleníteni.

 

Reklámok, hirdetések 

 

35.§ Új reklámok elhelyezését, ill. meglévők átalakítását az építésügyi hatóság a városképben együtt jelentkező látványra készített látványvizsgálathoz kötheti. A létesítés feltétele az igazolt 

környezethez alkalmazkodás, és hogy a létesítéssel összefüggésben szükségesnek tartott egyéb látvány-korrekciókat egyidejűleg végrehajtsák.

 

(3) Védett területen reklám csak az arra kijelölt helyen és módon – favédők- helyezhető el.

 

(5) Belterületen 2m2 befoglaló méretnél nagyobb reklám épületen nem helyezhető el.

 

 

(9) Védett területen bármiféle az épülethez az adott felület 1/10-én az épület funkciójához, vagy az ott végzett tevékenységhez kötődő reklámfelület, hirdetés helyezhető el.

 

Cégérek 

 

36.§ (1) A területen csak építési engedéllyel létesíthető cégér, cégfelirat, cégtábla az épületen, épületrészen, építményen csak annak felületéhez és arculatához (stílusához, anyaghasználatához) 

igazodóan helyezhető el. Ezeket az épület részeként, és azzal teljes egységben kell kialakítani, a vonatkozó reklámtörvény előírásait figyelembe véve. 

 

(2) A Belváros és Kisvác építési övezeteiben, illetve védett területen vagy védett építmény esetén az építésügyi hatóság a főépítész véleményének figyelembevételével dönt a létesíthető 

cégérek karakteréről, anyagáról és méreteiről.

 

 

Forrás: "NEMZETI DOHÁNYBOLT JAVASOLT ARCULATI KIALAKÍTÁSA - 2013" című dokumentum

 

  Elérhetőségek / kapcsolattombicon     Vissza a főoldalra nyilicon