A törvény előírja, hogy az egyéni vállalkozó nyílt árusítású üzletét, termelő, szolgáltató egységét cégtáblával köteles megjelölni.
A cégtáblán az egyéni vállalkozó nevét, székhelyét és az ott folytatott alapvető tevékenységét kell megjelölni.
A cég­táblának megfelelő tájékoztatást kell ugyanis nyújtania a vásárlónak, megren­delőnek, ellenőrző hatóságnak.
Nem kell azonban cégtáblát elhelyezni olyan telephelyen, ahol esetleg csak ügyintézés folyik. Cikk a jogszabályról.

Az alábbiakban kiemelésre kerülnek azok a jelenleg hatályos jogszabályok, melyek egész Magyarország területére kiterjedő hatállyal rendelkeznek, így ezek figyelembevétele és rendelkezéseinek megtartása az ország területének valamennyi részén kialakításra kerülő Nemzeti Dohánybolt esetében kötelező.
5.1.1. Az építési tevékenységekkel kapcsolatos eljárásokra, illetve ellenőrzésekre vonatkozó általános szabályok
• 312/2012 (XI.8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és az ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról

A Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azon építési tevékenységek felsorolását, melyek az építésügyi hatóság építési engedélyének kiadása nélkül is végezhetők.

A hivatkozott mellékletében fel nem sorolt minden más építési tevékenység esetében az illetékes építésügyi hatóság hatályos építési engedélyének megléte szükséges.

Az építési engedély kiadására irányuló hatósági eljárás eredményes lefolytatása érdekében a Korm. rendeletnek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások közös szabályainak – így különösen az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tartalmára vonatkozó általános követelményeket, az engedélyezési eljárás megindításának módjára és feltételeire vonatkozó rendelkezéseket -, továbbá az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó külön szabályokat tartalmazó rendelkezéseinek figyelembe vétele és az ott meghatározott követelmények megtartása szükséges.

Az építési engedély felhasználása kapcsán az engedély hatályossági idejére, illetve az az alóli kivételekre vonatkozó szabályokat a fent megjelölt Korm. rendelet szintén egyértelműen szabályozza. Az építési engedély hatályossági idejének meghosszabbítását az építtető kezdeményezésre az illetékes építésügyi hatóság engedélyezheti a Korm. rendeletnek az építési engedély meghosszabbítása iránti kérelemre, illetőleg a kérelem elbírálására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott időtartamra.
Az építésügyi hatósági eljárás illetékköteles, melynek mértékére, illetve az illeték megfizetésének módjára vonatkozó rendelkezéseket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény tartalmazza.

A Nemzeti Dohányboltok kialakítása során elhelyezendő reklámhordozók kapcsán jelenleg az alábbi építési tevékenységek esetén nincs szükség a fentiekben meghatározott építési engedélyre:
• Önálló reklámtartó építmény építése,
• Meglévő reklámtartó építmény felújítása,
• Meglévő reklámtartó építmény helyreállítása,
• Meglévő reklámtartó építmény átalakítása,
• Meglévő reklámtartó építmény korszerűsítése,
• Meglévő reklámtartó építmény bővítése,
• Meglévő reklámtartó építmény megváltoztatása.

• A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény; a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.9.) Korm. rendelet

Amennyiben a Nemzeti Dohánybolt kialakítására irányuló építési tevékenység elvégzésére olyan épületben, vagy olyan épületet érintően kerül sor, mely a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIVC. törvény hatálya alá tartozó műemléki értéknek minősül, az alábbiakban ismertetett jogszabályi követelmények figyelembevétele szükséges:

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény hatálya alá tartozó, műemléki értéknek minősülő épületeket érintő építési tevékenységek engedélyezése érdekében örökségvédelmi hatósági eljárás kezdeményezése szükséges, melyben elsőfokon a járási építésügyi és örökségvédelm hivatalok, másodfokon a kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi hivatalai járnak el.

Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságokról szóló általános rendelkezéseket a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.9.) Korm. rendelet 3.§-a, a hatóságok felsorolását, illetve illetékességi területük megjelölését a megjelölt Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Korm. rendelet a védett műemléki értékek megőrzése érdekében az azokat érintő tevékenységekre vonatkozóan követelményeket állapít meg, melyek szem előtt tartása valamennyi örökségvédelmi engedély nélkül bejelentés alapján végezhető, illetve kizárólag örökségvédelmi engedéllyel végezhető tevékenységek végzése során kötelező.

A reklám vagy reklámhordozók elhelyezésére vonatkozóan a Korm. rendelet az alábbiak szerint rendelkezik:
“56. § (7) Műemlék homlokzatán és tetőfelületén reklám vagy reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, kivéve

a) az építmény homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy véglegessé vált engedély alapján végzett építési tevékenység vagy egyéb munkálatok időszakát, vagy
b) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.”

A megjelölt Korm. rendelet tartalmazza továbbá az örökségvédelmi engedély nélkül végezhető tevékenységek felsorolását. Ezen felsorolt tevékenységek esetén tehát nincs szükség engedély beszerzésére, azonban a Korm. rendelet rendelkezései szerint a tevékenység megkezdése előtt ezen esetekben is szükséges bejelentést tenni az illetékes hatóságnál.
A felsorolásban nem szereplő, műemléket érintő tevékenységek kizárólag örökségvédelmi engedély beszerzését követően végezhetők.

A bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos szabályokat- így különösen a bejelentés illetőleg az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásának követelményeit, továbbá a műemlék esetén lefolytatásra kerülő örökségvédelmi engedélyezési eljárás menetét a Korm. rendelet részletesen szabályozza.

Az UNESCO Világörökségi Programjának keretében az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartásában (Világörökségi Lista) az alábbi budapesti helyszínek szerepelnek, melyek kapcsán Magyarországot megőrzési kötelezettség terheli:

1. A Duna – part látképe és a Budai Várnegyed (a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor és a Citadella, valamint a Budai Vár épületei és a Duna-part a Margit híd-ig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Széchenyi István (volt Roosevelt) tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham-palota épületével, valamint a Duna-part egészen a Petőfi hídig)

2. Az Andrássy út és történelmi környezete, a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és történelmi környezete, a millenniumi földalatti vasút és a Hősök tere.

Az előbbiekben felsorolt helyszínek régészeti, műemléki illetőleg természeti védelem alatt állnak, melyre figyelemmel ezen területeken, illetve ezen épületeken semmilyen emberi tevékenység nem végezhető.

A Budapest főváros területén nyilvántartott műemléki jelentőségű területek teljes körének felsorolását a Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű
területté nyilvánításáról szóló 7/2005. (III.1.) NKÖM rendelet tartalmazza.
• 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

Amennyiben az adott Nemzeti Dohánybolt jelen kézkönyv által javasolt arculatának kialakítása érdekében erre szükség van, területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni kizárólag a fentiekben megjelölt rendelet szerint, a helyi építési szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével megengedett.

5.1.2. A reklámhordozók, reklámtáblák és egyéb reklámcélú berendezések Magyarország bármely területén történő elhelyezésére vonatkozó jogszabály

• A reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011 (X.21.) Korm. rendelet

Amennyiben a Nemzeti Dohánybolt arculatának kialakítása kapcsán a jelen pontban megjelölt Korm. rendelet hatálya alá tartozó, reklám célú berendezésnek minősülő jel, jelzés vagy bármely tárgy elhelyezésére kerül sor, figyelembe kell venni a hivatkozott Korm. rendeletben meghatározott előírásokat.

A fentiekben megjelölt jogszabály azon reklám célú berendezések elhelyezésének szabályairól rendelkezik, melyeknek célja, hogy közúton, illetőleg közforgalom számára el nem zárt magánúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról győzzön meg.

A Korm. rendelet részletesen meghatározza a hatálya alá tartozó reklám célú berendezésekkel kapcsolatos – akár azok anyagára, azokon szereplő jelekre, általuk kibocsátott fényre, őket megvilágító fényforrásra stb. vonatkozó – követelményeket, továbbá rendelkezik arról is, hogy a közút mely részein minősül jogellenesnek ilyen berendezés elhelyezése.

5.2. HELYI ÖNKORMÁNYZAT KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉRE KITERJEDŐ HATÁLYÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK

Az előbbiekben felsorolt egész Magyarország területére kiterjedő hatállyal kötelezően alkalmazandó jogszabályok mellett, a Nemzeti Dohányboltok arculatának kialakítása során végzendő építés tevékenységekkel kapcsolatosan – ideértve a reklámok/reklámhordozók stb. elhelyezését is – kifejezetten szem előtt kell tartani az egyes budapesti kerületekben, illetőleg egyes magyarországi településeken kialakított és kizárólag azok közigazgatási területére kiterjedő hatállyal alkalmazandó sajátos helyi városrendezési és építési szabályzatokat, valamint az azon területeken érvényes településkép védelmi előírásokat.

Ezen szabályzatokat illetőleg előírásokat az egyes budapesti kerületekben, illetve az egyes településeken működő helyi önkormányzatok képviselő-testületei által megalkotott önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az ország egyes településeinek, illetve Budapest egyes kerületeinek közigazgatási területén alkalmazandó helyi városrendezési és építési
szabályok, illetve településkép védelmi előírások egymástól nagy mértékben eltérhetnek, illetőleg gyakran – akár évente – módosításra kerülhetnek, így a Nemzeti Dohányboltok
arculatának kialakítása érdekében tervezett építési munkálatok megkezdése, valamint a reklámok, reklámhordozók, cégérek, hirdetések stb. elhelyezése előtt ajánlott a helyi
önkormányzatokkal való egyeztetés és a hatályos helyi önkormányzati rendeletek vonatkozó rendelkezéseinek áttanulmányozása is.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy jelen Portál Engedélyezési Segédlet csupán iránymutatásul szolgál a Nemzeti Dohányboltok jelen kézkönyv által javasolt arculatának kialakítása
során betartandó jogszabályi előírásokról.
Felhívjuk továbbá figyelmüket, hogy a mindenkori koncesszió gyakorlójának kötelezettsége a hatályos jogszabályi előírásoknak való megfelelőség biztosítása, ennek elmulasztása
miatt az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-t semmilyen felelősség nem terheli.

Az OTÉK – 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről – részletesen nem foglalkozik sem a cégtáblákkal, sem a portálok kialakításával, csupán az alábbi korlátozásokat tartalmazza:
40. § (1) Az építési telek közterület vagy magánút felőli határvonalán építményt csak úgy szabad elhelyezni, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület, illetőleg a magánút területébe. Csak a következők szerint nyúlhat be:
a) A csatlakozó terepszinttől mért 2,50 m magasságig,
A határvonaltól mért 0,50 m széles biztonsági sávban elhelyezett szerkezeti elem (amely a közlekedők által könnyen észlelhető és kialakítása baleseti veszélyt nem jelent, továbbá, ha a 0,40 m magasság felett kerül elhelyezésre, annak a biztonsági sávra eső vetülete legalább 0,10 m magas vagy 0,60 m széles a környező járófelület felület képzésétől, lábbal tapinthatóan, jelentősen eltérő burkolatú jelzősávval körül van véve, a közterületi járda gyalogossávjába csak időnként és rövid ideig nyitva tartott nyílószárny (kirakat, gépjárműtároló ajtaja stb.)
b) A terepszinttől mért 2,50 m és 3,0 m közötti biztonsági térbe, az a) pontban említetteken túlmenően legfeljebb a közúti űrszelvényig terjedően és csak könnyen elmozdítható elem,
Napellenző ponyva, ponyva-előtető), ha az rövid idő alatt le- és felszerelhető és felerősítése fokozottan biztonságos.
c) A terepszinttől mért 3,0 m és a közúti űrszelvény-magasság (4,70 m) között – egyéb hatósági előírás hiányában – az űrszelvény szélétől legalább 1,0 m-re elmaradva építményrész,
Kiugrás.
(2) Közúttal határos, azzal összefüggő építményrészen reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés – kivéve a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmazó 
Berendezést – csak jogszabályban előírt feltételek megléte esetén helyezhető el.
A 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet – A reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól – alapján 2011. október 31.-től tilos,
Kihelyezni villogó, káprázást okozó vagy futófényt tartalmazó reklám céljára szolgáló táblákat, továbbá az ilyen táblák nem készülhetnek fényvisszaverő anyagból és egyértelműen el kell különülniük a közlekedési tábláktól.
A rendelet értelmében a reklámozó táblával érintett ingatlanok tulajdonosait fel kell szólítani az érintett berendezések eltávolítására. 

Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések.
11. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területeken (2. számú melléklet), a városközponti területek VK keretövezetbe sorolt területein, valamint ahol azt a KVSZ előírja, az épület(ek),
Közterületről látható földszinti és első emeleti homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett. Értékvédelem alatt álló épület homlokzati felújítása, illetőleg átszínezése csak a közterületről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg.
(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
Az egyes fővárosi kerületek illetve az egyes települések építési szabályzatai mind a cégtáblák, mind a cégérek tekintetében eltérő részletezettségű peremfeltételeket szabnak meg.
A portálok tekintetében általános építészeti elveket fogalmaznak meg.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a cégérek, cégtáblák, kirakatportálok tervei minden esetben egyedi elbírálást igényelnek, mivel az építészeti értékvédelemmel érintett területeken és a védett épületeken a környezetben kialakult arculat megőrzése a cél.

A cégéreknél Budapesten mindegyik kerületben engedélyezett a 0,5 m2 felületnagyság, ,és a 0,75 m magasság. Ezen paraméterek alapján a tervezett körformánál F 75 cm-t jelenten.
A homlokzati falsíktól számított kinyúlás max 1,0 m lehet (kivétel a II. kerület világ-örökségi területe, ahol ezen méret 0.5 m és a IX kerület belső magja- ott 0.75 m).
Műemléki környezetben várhatóan monokróm kialakítású lehet. Vastagság általában 20 cm. Kivétel az V. ker. ahol 15 cm – ennek a méretnek az alkalmazása javasolt. A vidéki városok építési szabályzatai külön nem foglalkoznak a cégérekkel.
Cégtábla mérete – akár a fővárosban akár a vidéki városokban – maximum 2, 0 m2 lehet, Ennél nagyobb méretű cégtáblát – konkrét helyszín ismerete esetén – a főépítésszel, vagy a helyi Építészeti Műszaki Tervtanáccsal kell egyeztetni.

Bp. I. kerület. Budavári Kerületi Építési szabályzat16/2000. (VIII.15.) rendelet,

18.§ sajátos helyi településrendezési eszközök.
2.) Kötelező tervtanács (zsűri) és szakvélemény,
A jogszabályban meghatározott esetekben az egyes építmények építészeti műszaki terveit –jóváhagyásuk, illetve engedélyezés előtt tervtanács (zsűri) véleményezi.
A tervezőnek, illetve a tervezéssel megbízott szervezet vezetőjének a más jogszabályban meghatározott tervtanáccsal nem érintett új, vagy alapvetően átépítendő, továbbá a helyi védettséggel érintett építmények engedélyezési építészeti- műszaki terveit a helyi (kerületi)önkormányzati tervtanácshoz kell véleményezésre benyújtani.
Helyi önkormányzati tervtanács hiányában nem véleményezett, illetve más tervtanács elé nem utalt dokumentációknál a városképet érintő homlokzati beavatkozások esetén az illeszkedésre, építészeti minőségre, a városképi megjelenésre vonatkozóan a főépítész szakvéleményt ad.
27§ Épített környezet és látvány védelme,
4) A területen bármely meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épületek eredeti terveinek felhasználásával végezhető el- amennyiben azok rendelkezésre állnak.
A beavatkozás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját.
5) A terület városképi jelentőségének és helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen formai szerkezeti anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók.
Cégére , hirdetések, reklámok , díszvilágítás 41.§ 
Cégér, cégfelirat, cégtábla – épületen, épületrészen – csak az a teljes homlokzati felületet arculatához (stílusához, anyaghasználatához) igazoltan helyezhető el.
A területen új reklámberendezés, a favédők kivételével csak kötelező elvi engedély, illetve Közterület-rendezési terv alapján létesíthető illetve alakítható át

Bp. II. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007.(I.18.) Rendelete, a Bp. II. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról,

Épített értékek védelme,
b) A szabályozási tervlap megjelöli a rendelet függelékének II. pontja felsorolja a helyi védelemre javasolt épületeket, építményeket.
Az ezeket érintő építési tevékenység megkezdése előtt az önkormányzati tervtanács véleményét be kell szerezni.
c) A városkép szempontjából kiemelt látványvédelmi útszakaszok mentén és a kerületi helyi területi védelemre jelölt területen belül a településképi és építészeti követelmények az önkormányzati tervtanács véleményének figyelembe vételével engedélyezési tervben határozandók meg.
g) Nem alkalmazhatók látszó felületen, homlokzaton, 50%-os színtelítettség felett az alábbi színek: a piros, a lila, a kék, a narancs, a barna, a zöld és a fekete.
(4) Épített környezet értékeinek védelme,
A szabályozási tervlapon megjelölt helyi védelemre javasolt épületek, építmények nem bonthatók el, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartandó, visszaállítandó.
A helyi védelemre javasolt épületeket, építményeket érintő építési tevékenység megkezdése előtt az önkormányzati tervtanács véleményét be kell szerezni.

Cégér, cégfelirat, cégtábla – épületen, épületrészen – csak az épület építészeti megjelenéséhez (stílus, anyaghasználat) illeszkedően a teljes homlokzati felületet bemutató tervben igazoltan helyezhető el. 
Cégtábla és reklámtábla elhelyezése a földszintet, illetve a mezzanin szintet (az egységes építészeti motívumokkal – nyílás, boltív – összefogott, belső szintet, félemeletet, a földszinti nyíláson belül megjelenő galériaszintet) az emelettől elválasztó sávban történhet.
A környezetben kialakult építészeti adottságok alapján épületenként, illetve nem lakás célú rendeltetési egységenként legfeljebb 1-1 db függőleges konzolos reklám is engedélyezhető, melynek mérete összességében nem haladhatja meg az adott (tetőidom vetületi felülete nélküli) homlokzat-területének 1%-át.
A I-II-17 jelű építési övezet előírásai (Viziváros Duna parttal szomszédos területe),
A területen egyéb jogszabályi rendelkezés figyelembe vételével a látványvédelem, a városkép védelme érdekében az övezeten belül közterületek fölé cégér, hirdetés, reklám, díszvilágítás nem lóghat be 0,5 m-nél nagyobb mélységig.

Óbuda – Békásmegyer Önkormányzata képviselő-testületének 32/2001. (XI.30.). sz. rendelete III. Kerület Óbuda – Békásmegyer városrendezési és építési szabályzatáról,
(5) Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, – az eredeti kirakat szerkezeti cseréje kivételével -, a meglévő épület nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévő megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez:
a) Védett épület esetében az érintett homlokzat egészére vonatkozó tervet kell benyújtani.
b) Védelem alatt nem álló épület esetében az épület érintett homlokzatának egészét bemutató fotódokumentáció és az érintett építményszint homlokzati sávjának egészére vonatkozó terv készítése szükséges.
15.§ (9) Kereskedelmi rendeltetési egység közterületről is látható homlokzatainak legalább fele nyílászárók vagy üvegfal, üvegfelület alkalmazásával, a földszinti homlokzatok legalább 2/3-a kirakatfelületként alakítandó ki. Az üvegfelületek átlátszatlan kialakítása, fóliával történő fedése nem megengedett.
Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre vonatkozó általános rendelkezések.
16.§ (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni – a 3./A számú melléklet szerinti lehatárolt területeken megengedett áttört fényreklámok, világító cég-logók, valamint a (2) bekezdésben foglaltak, továbbá a kerületi reklám-rendeletben szabályozottak figyelembevételével a panelházak homlokzatainak kivételével – az épületeken.
(5) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat közterületről látható homlokzatain, úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett.
(6) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg a 2,5 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és teljes felülete nem lehet 2,0 m2-nél nagyobb.
(7) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása, ill. összképében zavaró hatása nem engedhető meg.
(8) Az épületeken az intézmények cégéreinek, cégtábláinak, cégfeliratainak kialakítása színes reklámfelületként nem engedhető meg e célból lehatárolt,
a) Fő tér környezetében,
b) Újlak Bécsi út, Bokor utca, Csemete utca, Kecske utca és Kecske köz menti házsorain,
c) Békásmegyer – Ófalu területén.
Ezen területeken világító betűs cégfelirat a homlokzaton nem helyezhető el, de az önálló betűkből kirakott cégfelirat rejtett világítással ellátható.

Bp. IV. Ker. Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2008.(III.28.) sz. rendelete Újpest 3. sz. szerkezeti egység szabályozási tervéről és építési szabályzatról,

Tervtanács,
8. § Az alábbi esetekben – az külön jogszabály rendelkezésein és az 5.§– ban meghatározott eseteken túlmenően – az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az Önkormányzati Tervtanács állásfoglalását,
c) Cégtábla és reklámtábla elhelyezése, ha az a földszintet, illetve a mezzanin szintet az emelettől elválasztó sávtól eltérően kerül elhelyezésre
Látványvédelem, a városkép védelme, 
20. § (1) A városkép védelme és a városképi illeszkedés érdekében – a jogszabályok keretei között – a beépítési előírás keretében meghatározhatók, vagy korlátozhatók az alábbiak,
b) Az eredeti, illetve a környezetre jellemző arculat megőrzése érdekében a portál kialakítása, 
c) A homlokzatképzés, 
d) A szokásos, illetve a környezetben kialakult jellegzetességek figyelembevételével, 
e) A cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítása, 
f) Az alkalmazható anyagok és az építmények homlokzatán alkalmazható színek. 

Amennyiben a beépítési előírás korlátozó, illetve szigorító előírásokat tartalmaz, úgy az annak megváltoztatását célzó építési engedélyezési tervet az engedélyezést megelőzően be kell mutatni a 
tervtanács előtt.

Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás,
21. § (1) Közterületen reklám- és hirdető-berendezés – függetlenül annak méretétől, és szerkezetétől – csak az építési hatóság engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek teljesítése mellett létesíthető.
Az építési hatóság engedélye szükséges a közterületen lévő építmények (beleértve a közmű-műtárgyak) felületein utólag létesítendő reklám- és hirdető-berendezések elhelyezéséhez, az érintett felületek reklám-célú felületképzéséhez, valamint a közterület, illetve az építési telek be nem épített területe fölött átfeszített reklám-felület elhelyezésére is. 
(2) A KL-KT keretövezetbe sorolt közterületek, valamint a Váci út, Árpád út, Temesvári utca és a vasút által határolt területek esetében az építési hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell a Városrendezési és Építészeti Tervtanács szakmai állásfoglalását. 
(3) Többfunkciós kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó létesítményekkel, valamint telephelyekkel határos közterületen az egyes létesítményekkel, illetve a telephelyen belüli egyes rendeltetési egységekkel kapcsolatos önálló reklám-, illetve hirdető-berendezés nem helyezhető el.
Ilyen esetekben a reklám- és hirdetési felületeket, valamint az egyes rendeltetési egységek cég- és címtábláját (logóját) összevont reklámhordozó szerkezetre szerelve lehet elhelyezni. 

Az épületek földszinti portáljainak és azok környezetének kialakítása.

A cég és címtáblák elhelyezése,
(10) A közterületi telekhatáron álló, vagy közhasználatra átadott előkerttel létesített új épületben, illetve többszintes épület földszintjén a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó funkciójú rendeltetési egységek homlokzati felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok,
a) Építészeti megoldásai igazodjanak a homlokzat egészének arányaihoz, 
b) Az érintett homlokzati szakasz >50 %- ban portálszerűen megnyitottak legyenek, 
(11) Az (10) bekezdésben szereplő épület engedélyezési tervének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén elhelyezendő cég-és címtáblák, valamint reklám- és hirdető-berendezések, az egyéb épületszerkezetek, továbbá a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását. 

Hirdető berendezés elhelyezése építmények közterületről látható felületén. 

(13) Építmény, valamint támfal és kerítés közterületről látható felületén az ugyanabból a nézetből látható és együttes felületüket tekintve 1 m2-nél nagyobb reklámfelületek, illetve hirdető berendezések abban az esetben is csak építési engedély alapján létesíthetők, ha az egyes berendezések felülete kisebb, mint 1 m2.
(15) Az épület homlokzatára, támfalra, illetve kerítésre szerelt reklám- és hirdető-berendezések, illetve hasonló célú felületképzés által érintett falfelületek együttes nagysága nem lehet nagyobb az érintett homlokzat – a nyílászárókkal csökkentett – felületének 10 %- nál, illetve, 
a) Legfeljebb 4,5 m-es építménymagasság esetén 3 m2-nél, 
b) Legfeljebb 7,5 m-es építménymagasság esetén 6 m2-nél, 
c) Legfeljebb 12,5 m-es építménymagasság esetén 10 m2-nél, 
d) 12,5 m-nél nagyobb építménymagasság esetén 20 m2-nél. 

Az L7 övezetbe sorolt területeken lévő középmagas házak és a magas épületek esetében – a Tervtanács állásfoglalásának ismeretében – a d) pontban foglaltakat meghaladó arányú, vagy teljes méretű reklámberendezések elhelyezhetők. 

Bp. V. ker. Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 33/2008. (XII. 05.) sz. rendelete a Kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről,

Az épületek közterületről látható homlokzatainak kialakítására, színezésére, felület-képzésére vonatkozó általános rendelkezések. 
7.§ (1) A BVKSZ 11. § szerinti rendelkezéseket a (2)-(9) bekezdésekben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Az épületek közterületről látható homlokzatait és kapcsolódó tűzfalait részleges színezéssel felújítani nem lehet, kivéve, ha a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása, az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, illetőleg egyéb szükséges javítások során az épület teljes földszinti sávját kell átszínezni.
Ez esetben az átszínezés akkor lehetséges, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik és a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti, vagy jelenlegi színével azonos, vagy annak színvilágával harmonizál.

Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre és cégtáblákra vonatkozó általános rendelkezések 8.§
(5) Az egyes üzletek cégéreinek, cégtábláinak és cégfeliratainak helyét a kirakatportálok szerkezeti kialakításánál biztosítani kell. Épületen csak olyan cégér, cégtábla illetőleg cégfelirat helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik.
Márkareklámok – a cégérként való elhelyezés kivételével – a közterületről láthatóan csak az üzlet-helyiségben, illetőleg a kirakatportálokon belül és annak szerkezetétől függetlenül helyezhetők el.
(6) A (4) bekezdés szerint elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat illetőleg cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
Ha az utólagos elhelyezésnél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(8) Nem helyezhető el cégér, cégtábla, cégfelirat, hirdetés vagy egyéb hirdető- és reklámfelület az emeleti szintek nyílászáróira ragasztottan, sem kívülről, sem belülről.
A mezzaninszint, vagy I. emeleti üzletportál e célra kialakított felületein cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezhető.
(9) Reklám- és hirdetési célú falfestmények nem létesíthetők az építmények közterületről is látható homlokzatain, illetve a tűzfalakon és műtárgyak felületén.
Kivételt képez ez alól az utcai telekhatár kiugrását követő, az épület teljes magasságában végigmenő zavaró tűzfal, melyek felületképzésénél a vakhomlokzat ábrázolása és a vakhomlokzat struktúrájába illeszkedő legfeljebb egy, max. 1,0 m2 felületű „céglogó” elhelyezése megengedett.
Az így kialakított homlokzat reklámfelületet, hirdetőfelületet, hirdetést, reklámszerkezetet nem tartalmazhat.

A homlokzati falsíkkal párhuzamosan elhelyezett cégfeliratok és cégtáblák,
9.§ (1) A homlokzati falsíkon csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhető el a kirakatportálok szerkezetén kívül, szükség esetén az önálló betűk mögött másodlagos alátét-tábla alkalmazható.
Kivételesen, ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, megengedhető max. 1,0 m2 felületű cégtábla, vagy 1,5 m2 felületű textiljellegű cégér elhelyezése a kirakatportálok közötti falsíkon a 8.§ (5) bekezdés figyelembevételével.
(2) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el. 

A homlokzati falsíkra merőlegesen elhelyezett cégérek 10.§,
(1) A falsíkra merőleges cégéreket legfeljebb a földszinti és kivételesen az első emelet szintmagasságában lehet elhelyezni, a szomszéd épület határfalától min. 1,5 m-re a szükséges űrszelvény figyelembevételével úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja.
(2) A falsíkra merőleges kialakítású cégér,
a) Falsíkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m2 -nél,
b) Magassága 0,75 m-nél,
c) A homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb közterület esetében legfeljebb 1,5 m-nél,
d) Homlokzattal párhuzamos szerkezeti vastagsága 0,15 m-nél nem lehet nagyobb.
(3) Utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása, valamint üzletközpontok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén az a) pont szerinti felület növelhető.
(4) A falsíkra merőleges cégérek – ide nem számítva a zászló jellegű cégért – a hangsúlyos épület-szobrászati elemek látványát nem zavarhatják.
(5) A falsíkra merőleges cégér felszerelésének módját, világító cégér színét és a megvilágításának módját, az egymástól való távolságát, illetőleg az egy épületen elhelyezhető cégérek darabszámát az építési hatóság az építési engedélyben határozza meg. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni.

A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 11.§,
(1) Meglévő kirakatportál átalakításánál, vagy cseréjénél az eredeti architektúrának nem megfelelő kialakítású korábbi kirakatportálokat lehetőség szerint az eredeti kirakatportál tervek, vagy az eredeti nyílások geometriai méretei szerint kell helyreállítani.
Ahol a kirakatportálok nyílásai nem az eredeti architektúrát követve, utólagosan lettek átalakítva, ott a kirakatportálok nyílásai megtarthatók, de a kirakatportálok az épület eredeti földszinti nyílászáróinak megfelelő kialakításúak és az épület homlokzatával összhangban levők legyenek.
(2) A kirakatszekrények, és kirakatportálok felületképzésénél alkalmazandó színeket az építési engedélyezési eljárásban kell meghatározni.
A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel – takarni nem lehet.
A kirakatportálok külső térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el, beleértve a használaton kívüli, illetve átépítés alatt álló üzlethelyiségek kirakatportáljait is.
Átépítés esetén a kirakat üvegfelületeinek takarását az építési hatóság meghatározhatja.
Homokfúvott, vagy matt, átlátszatlan üvegfelület a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30%-án alkalmazható.
(5) Az üzletportálokat védő biztonsági berendezés – a (6) bekezdés kivételével – csak átlátható rácsszerkezetként alakítható ki.
A kirakatportálok biztonsági rácsainak elhelyezését és kialakításuk módját a kirakat-portállal együtt kell megtervezni és megvalósítani.
Biztonsági rácsot a kirakatportál üvegfelületén belül lehet felszerelni. A földszintről nyíló egyes rendeltetési egységek közterület felőli bejáratainak.
(6) A meglévő, zárható táblás bejáratok és kirakatportálok lehetőség szerint megtartandók eredeti formájukban, illetve az eredeti tervek figyelembevételével visszaalakíthatók.
Ezen táblákon csak címfestéssel mértéktartóan felírt, a rendeltetési egységre vonatkozó hirdetmények alakíthatók ki.
(7) A kirakatok árnyékoló szerkezeteit a kirakatportálon belül, vagy lehetőség szerint a falsíkon bel0ül, rejtve kell felszerelni, továbbá,
a) Új épület esetén a kirakatokkal és a homlokzattal együtt,
b) Meglévő épület esetén a homlokzati struktúra és a meglévő épületdíszek figyelembe-vételével,
c) Meglévő épületen a kirakat cseréje esetén azzal együtt, a homlokzati struktúra és a meglévő épületdíszek figyelembevételével kell megtervezni és megvalósítani.

Bp. VI, Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2011. (VII. 4.) sz Rendelete Bp. VI. Kerületi városrendezési és építési szabályzatáról

Az épület közterületről látható homlokzatának színezése,
b) Részleges színezés csak a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása, az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása esetén, illetőleg egyéb szükséges javítások során, a földszint vízszintes tagolásának megfelelő módon történhet, ugyancsak a látványterv részeként engedélyezett, a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján;
c) Védett épület át- és újraszínezése dokumentált falkutatást követően, engedélyezett színterv birtokában is csak előzetesen elkészített és igazoltan elfogadott mintafestés birtokában lehetséges.
(2) Az épület homlokzatát érintő átalakításnál, illetőleg a meglévő – 1950 előtt épült, vagy azelőtt átépített – épület teljes körű vagy részleges felújításánál,
b) Az eredeti épületdísz, épületrészlet megtartandó, vagy helyreállítandó,
c) A nyílászárók cseréje az eredetivel azonos módon, egységes kialakítással és anyag-használattal, vagy az épület egészére vonatkozó egységes új koncepció alapján történhet,
d) A homlokzaton lévő használaton kívüli korábbi tartót, kábelt, antennát, reklámtartó szerkezetet, általában minden egyéb nem az épület homlokzati architektúrájához kapcsolódó elemet el kell távolítani,
e) A homlokzatra szerelt és használatban lévő kábeleket, vezetékeket falba kell süllyeszteni, továbbá az e Rendelet szerint szabálytalan állapotokat meg kell szüntetni,
g) Védett épület esetén,
ga) Az épület külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épület megkutatott eredeti tervei alapján, azok felhasználásával végezhető el,
gb) A helyreállítást lehetőség szerint az eredeti megjelenésnek megfelelően kell elvégezni,
gc) Nyílászárók cseréje, felújítása esetén az épület eredeti – ennek hiányában a környezetéhez illeszkedő meglévő – nyílászáróival megegyező formák, osztások, anyag-használatok és színek alkalmazhatók. Kizárólag műanyag nyílászárót és összetett műanyag tok- és szárnyelemeket felhasználó nyílászáró látszó műanyagfelülettel nem alkalmazható.

7.§ (1) Jelen rendelet alkalmazása során,
a) Cégér, cégtábla, cégfelirat: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.
b) Fényreklám: fény-világítástechnikai eszköz révén tájékoztató reklámberendezés, 
c) Vonalszerű fényreklám: a reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám, hirdetés.
(3) Cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat elhelyezésének lehetősége:
a) Épületen csak olyan cégér, cégtábla illetőleg cégfelirat helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg az abban folytatott tevékenységére vonatkozik;
b) A megvilágítást szolgáló elektromos vezeték csak a berendezésen belül és rejtetten helyezhető el, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában nem vezethetők.
(4) Falsíkkal párhuzamos cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat elhelyezése során:
a) A homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan a kirakatportál szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégér, cégfelirat helyezhető el;
b) A homlokzati falsíkkal párhuzamos táblaszerű cégér kizárólag a kirakatportál felületén létesülhet,
c) Az a) és b) pont szerinti kialakítás szervesen illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részlet-képzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival;
d) Falra festett cégér, cégfelirat és nem kereskedelmi reklám tartalmú falfestés méret-korlátozás nélkül létesíthető, melynek tartalmát és színezését a műemléki jelentőségű területen az engedélykérelem mellékleteként benyújtott színes látványtervben (színezési tervben) kell meghatározni.
(5) A falsíkra merőleges cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat,
a) Legfeljebb a földszinti és kivételesen az első emelet szintmagasságában helyezhető el úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja;
b) Mérete nem lehet nagyobb,
ba) Egyoldali felülete 1,0 m2- nél,
bb) A homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél,
bc) Szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél,
c) Utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása, valamint üzlet-központok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén a b) pont 1. szerinti cégér-méret legfeljebb 2,0 m2-ig növelhető.

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (II. 28.) rendelete a településképi véleményezési eljárásról,
1. § E Rendelet célja Terézváros építészeti, városképi, illetve épített környezeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a város-építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, valamint az épített környezet esztétikus kialakítása.
2 §(4) A reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeit, feltételeit és tilalmának szabályait önkormányzati rendelet határozza meg.
(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti műszaki tervdokumentáció
a) Megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak, 
b) Ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció írásba foglalt – a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó –javaslatokat, véleményt, illetve hogy
(4)c) A terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására a 2. § (4) Bekezdés szerint, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (II. 28.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden természetes illetve jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki az Önkormányzat közigazgatási területén
a) Jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – a rendelet 1. számú mellékletben felsorolt- építési tevékenységet kíván végezni, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, 
b) Reklám-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki.
5§ (3) A polgármester megtilthatja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a Korm. rendelet 1-ben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a 4. §– ban előírt követelményeknek.

Budapest Főváros VII. ker. Erzsébetváros városképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökségének helyi védelméről16/2011. (IV. 4.) rendelet 

Helyi értékvédelem alávont területek, épületek építmények megőrzése,
4.§ Helyi védett értéken csak olyan beavatkozás végezhető, amely nem eredményezi a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, eredetiségének, megváltozását.

A védett építményben külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, képző – és iparművészeti, restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő bármely építési, bontási munka tervdokumentációjának hatósági engedélyezési eljárásra való benyújtása előtt a terv készítője a beavatkozás mélységétől függetlenül köteles kikérni az egyéb jogszabályok szerint illetékes Építészeti-műszaki Tervtanács állásfoglalását.

A védett építményben külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, képző – és iparművészeti, restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő bármely építési, bontási munka is csak a védett érték károsítása nélkül végezhető. A védett érték károsodása esetén az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 42. § (4) bekezdés szerinti eljárást le kell folytatni.

Amennyiben az Illetékes Hatóság nem az eredeti állapot visszaállítást rendeli el a fennmaradási engedély megadása előtt köteles kikérni az egyéb jogszabályok szerint illetékes Építészeti-műszaki Tervtanács állásfoglalását.

Bp. VII. kerület Erzsébetváros Képviselő-testületének 34/2001.(IX. 21.) számú önkormányzati rendelete a Budapest VII. Rákóczi út – Erzsébet körút – Dohány utca – Osvát utca által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyásáról (védett terület)

Az építési munka végzése, az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően csak építési engedély alapján végezhető az alábbiaknál:
A kirakatszekrény – felületének nagyságától függetlenül,
A kiugrás nagyságától függetlenül védőtető, előtető és üzleti ernyőszerkezet,
Felületének nagyságától függetlenül reklámszerkezet, reklám-, cégtábla,
7.§ (1) Jelen rendelet alkalmazása során:
a) Cégér, cégtábla, cégfelirat: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.
b) Fényreklám: fény- illetve világítástechnikai eszköz révén tájékoztató reklámberendezés, hirdetés.
c) Vonalszerű fényreklám: a reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám, hirdetés.
(3) Cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat elhelyezésének lehetősége:
a) Épületen csak olyan cégér, cégtábla illetőleg cégfelirat helyezhető el, mely az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg az abban folytatott tevékenységére vonatkozik;
b) A megvilágítást szolgáló elektromos vezeték csak a berendezésen belül és rejtetten helyezhető el, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában nem vezethetők.
(4) Falsíkkal párhuzamos cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat elhelyezése során:
a) A homlokzati falsíkon, vagy azzal párhuzamosan a kirakatportál szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégér, cégfelirat helyezhető el;
b) A homlokzati falsíkkal párhuzamos táblaszerű cégér kizárólag a kirakatportál felületén létesülhet,
c) Az a) és b) pont szerinti kialakítás szervesen illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival;
d) Falra festett cégér, cégfelirat és nem kereskedelmi reklám tartalmú falfestés méret-korlátozás nélkül létesíthető, melynek tartalmát és színezését a műemléki jelentőségű területen az engedélykérelem mellékleteként benyújtott színes látványtervben (színezési tervben) kell meghatározni.
(5) A falsíkra merőleges cégér, cégtábla, illetőleg cégfelirat legfeljebb a földszinti és kivételesen az első emelet szintmagasságában helyezhető el úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja; mérete nem lehet nagyobb:
falsíkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m2-nél, (1,0 m2 egyéb helyen),
magassága 0,75 m-nél,
a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1,0 m-nél, 
16,0 m-nél szélesebb közterület esetében legfeljebb 1,5 m-nél,
szerkezeti vastagsága 0,2 m-nél.
f) Utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása, valamint üzlet-központok, szállodák, illetőleg kulturális rendeltetési egységek cégéreinek elhelyezése esetén a b) pont 1. szerinti cégér-méret legfeljebb 2,0 m2-ig növelhető.

Budapest VIII. ker. Józsefváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló, 35/2004. (VII.15.) számú önkormányzati rendelet

Az épületek közterületről látható homlokzatainak kialakítására, felújítására, színezésére vonatkozó általános rendelkezések, 
6.§ (1) Védett területen, illetve a külön jogszabályban meghatározott városkép szempontjából kiemelt területeken az épületek közterületről látható homlokzatait részleges színezéssel felújítani nem szabad.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett területeken a homlokzat megváltoztatása során az épület teljes földszinti sávját át kell színezni. Az épület teljes földszinti sávjának átszínezése akkor lehetséges, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes
tagolásához igazodik és a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti vagy jelenlegi színével azonos, vagy annak színeivel harmonizál.
(3) A védelemre tervezett épületek homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő épületek teljes körű vagy részleges felújításánál a helyi védelemről szóló rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni.

Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás, 
7.§ (1) Reklámszabályzat előírása hiányában:
 b) Reklámhordozó, cégér, cégfelirat, cégtábla, hirdetés, közérdekű lakossági tájékoztató felület (együtt reklámhordozó) csak az épület építészeti megjelenéséhez (stílus, anyag-használat) illeszkedően az érintett teljes épületszint homlokzati felületét (földszint feletti épületszint esetében valamennyi épületszintet) bemutató tervben igazoltan helyezhető el. Az építési engedélyezési tervnek a teljes homlokzati felületet ábrázoló látványtervet, illetve fényképet is tartalmaznia kell.
c) Reklám- és hirdetési célú falfestmények, molinók az épületek közterületről is látható tűzfalain és a műtárgyak felületén elhelyezhetők, a felirat, céglogó az érintett homlokzatfelület 5%-át nem haladhatja meg.
d) A reklámhordozók megjelenésére vonatkozó előírásokat az építménynek, szerkezetnek és táblának nem minősülő, helyhez kötött hirdető- és reklámfelületekre is alkalmazni kell.
f) A reklámhordozókra vonatkozó előírásokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha az épületen elhelyezett reklámfelületek egyenként nem, de összességükben meghaladják az 1 m 2 felületet.
g) 2 m 2 -t meghaladó mérető reklámfelület csak áttörten alakítható ki.
(2) A homlokzat síkjával párhuzamosan reklámhordozót általában a portál kontúrján belül kell elhelyezni. Ettől eltérően csak az épület építészeti megjelenéséhez történő megfelelő illeszkedést a teljes homlokzat megjelenését bemutató tervben és a látvány legalább két irányból történő bemutatásával igazoltan helyezhető el.
(3) A falsíkra merőleges cégéreket, a vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembe-vételével, a földszint és az első emelet szintmagasságában, a szomszéd épület határfalától legalább 1,5 méterre oly módon szabad elhelyezni, hogy az ne zavarja:
a) A felső emeleti szintek és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát,
b) Az épületszobrászati elemek látványát és a térfigyelő rendszer működését.
c) A cégérek megvilágítását szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés után a homlokzatot helyre kell állítani.
(4) A szabályosan elhelyezett meglévő reklámhordozó esetében a tartószerkezet és a reklámfelület méretének megtartásával felirat cseréje engedély nélkül végezhető.

Bp. IX. Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2006. (III.10.) rendelete Belső-Ferencváros rehabilitációs szabályozási tervéről és építési szabályzatáról

A reklámokra és hirdető-berendezésekre vonatkozó rendelkezések,
28.§ (1) Épületek közterület felől látható homlokzatain cégtábla, cégér, logó, reklám, reklám-hordozó, kirakati létesítmény, hirdető-berendezés, stb. (továbbiakban hirdető- berendezés) elhelyezése – mérettől függetlenül – engedélyköteles. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell vezérszintet érintő elhelyezés esetén:
legalább a két szomszédos épület középtengelyéig terjedő homlokzat mai állapotát rögzítő felmérési tervet vagy fotódokumentációt, a tervezett állapot tervét vagy fotografikáját a fenti szakaszon, a felirat, hirdető- berendezés anyagát, szerkezetét, színét, felszerelési módját;
(2) Új épület felirat, hirdető berendezés méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt úgy kell kialakítani, hogy azok a homlokzat architektúrájához, tagoláshoz, nyílászáróinak rendszeréhez szervesen illeszkedjenek.
(3) Utólagosan felirat, hirdető-berendezés a már kialakított homlokzat architektúráját, az engedéllyel elhelyezett feliratokat, hirdetőtáblákat figyelembe véve helyezhető csak el. Ha ez az illeszkedés követelményeinek figyelembevételével nem valósítható meg, akkor az utólagos elhelyezés nem engedélyezhető.
(4) Épületen csak olyan felirat, hirdető berendezés helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, annak tevékenységére vonatkozik:
b) A közterület felőli földszinti rendeltetési egységek feliratai, hirdető berendezései az épület földszinti homlokzati sávjában,
c) A további rendeltetési egységekre vonatkozó feliratok, hirdető berendezések csak a földszinten, portálban, előcsarnokban, egységes megjelenésű, cserélhető kialakítással helyezhetők el.
(5) A Területen A1-es ívméretet meghaladó méretű felirat, hirdető berendezés az épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalain, nem helyezhető el.
(6) Épület közterület felől látható homlokzatain doboz-szerűen kialakított, belső megvilágítású hirdető-berendezés nem helyezhető el. 
(7) Táblaszerűen kialakított cégér, felirat külső megvilágítása, áttört feliratú tábla hátsó megvilágítása engedélyezhető. Az elhelyezett tábla legfeljebb 2 m2 felületű lehet. Hirdető- berendezés felszerelése esetén az elektromos kábeleket falon kívül vezetni utólagos elhelyezés esetén kábelcsatornában sem lehet. Falbontással járó munkálatok esetén annak helyreállítását, 
a homlokzattal azonos színű lefestését az építtető köteles elvégezni. Betűket összefogó tartószerkezet a homlokzati falsíkon kívül nem helyezhető el.
(8) A homlokzati falsíkra merőlegesen elhelyezett cégért, logót csak a földszinti homlokzati sávon lehet elhelyezni úgy, hogy az a) az épület előtti közlekedést ne zavarja,
b) A szomszédos épület határfalától legalább 1 m távolságra legyen,
c) Felülete legfeljebb 0,5 m2,
d) Magassága legfeljebb 0,75 m,
e) Saját szerkezeti vastagsága legfeljebb 0,2 m,
f) A tartószerkezet homlokzati falsíktól mért kiállása legfeljebb 0,75 m lehet.
A homlokzati falsíkra merőlegesen elhelyezett cégér tartószerkezete, anyaga, színe, a homlokzaton megjelenő cégérek távolsága városképi okokból meghatározható.
(9) A világörökség kiterjesztett területén és a Duna felől látható vagy a Gellért-hegyről látható helyen hirdető-berendezés, reklám-hordozó, fény-reklám nem helyezhető el.

Építési Szabályzat IX. ker. Ferenc krt. – Mester u. – Haller u. – Soroksári út által határolt rehabilitációs területre

10. § A városkép védelme,
d) A portálok, kirakatszekrények, cégérek, hirdetőtáblák méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt, egy egységként kell tervezni és kialakítani. utólagos cseréjük, átalakításuk csak a teljes homlokzat és környezet figyelembevételével, azt nem zavaró módon helyezhető el.
e) Az építési hatóság elrendelheti a környezet megjelenését zavaró, igénytelen anyagú és megjelenésű, az épülettől idegen elemek utólagos elbontását, átalakítását, cseréjét 
Építési Szabályzat IX. kerület a Soroksári út – MÁV vasútvonal – Koppány u– Gubacsi út – Kén u által határolt területre.

3. Településkép védelem, reklámok elhelyezése,
17. § (4) A területen 3 m2 méretet meghaladó reklámhordozó nem helyezhető el, 
(5) Új cégfelirat, céglogó csak az épülettel együtt vagy felújítással, egyidejűleg,vagy cég-változás esetén alakítható ki, mérete maximum az érintett épülethomlokzat 20 %-a.. 
18.§ (1) A közterületről látható homlokzatok színezése egységes, a szomszédos épületeket is feltüntető színezési terv alapján végezhető.

Budapest Kőbányai Önkormányzati 54/2004. (X. 15.) sz. rendelete Kőbánya városközpont Építési Szabályzatáról és Rehabilitációs Szabályozási Tervéről,
 
Engedélyhez kötött építési munkák körének kibővítése, 
3. § A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. KTM rendelet 9. §– ban kapott felhatalmazás alapján építési engedély kötelessé teszi a területen az alábbi építési munkákat: 
a) A rendelet hatálya alá tartozó területen az összes építmény felületképzésének átalakítását, anyaghasználatának cseréjét, felújítását, színezését.
17. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen
(2) Reklám: közterületen, vagy közterületről láthatóan csak a környezet léptékéhez (homlokzatfelület maximum 5%-ig, de egységenként maximum 2 m2) és arculatához illeszkedő hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató rendszer, stb. helyezhető el a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között, a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján kialakított egységes koncepció részeként.
 
A védett építményekkel kapcsolatos teendők szabályozása, 
29. § (1) A műemléki környezethez tartozó területen, illetve a műemléki védettségű ingatlanok a Kulturális Örökség Védelméről szóló 2001. évi LXIV. sz. tv. 24. §- ban foglaltak szerint kell eljárni. 
(2) A fővárosi védelem alatt álló épületekre és épületegyüttesekre a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló, többször módosított 54/1993. (1994. II. 1.) sz. Főv. Kgy. rendelet vonatkozik.
(8) A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt 
a) Épületek homlokzati felújítása, átszínezése csak a közterületről látszó homlokzat egészére vonatkozó, a legközelebbi szomszédos épület(ek) homlokzati színezéseit is ábrázoló színezési tervbe illesztve valósítható meg.

Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat 34/2003./X.21./ sz. rendelete Budapest XI. kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról

Az épületek közterületről látható homlokzatai, 
14. § Új épületben kereskedelmi rendeltetési egység közterületről is látható homlokzatainak legalább fele nyílászárók, vagy üvegfal alkalmazásával, a földszinti homlokzatok legalább 2/3-a kirakatfelületként alakítandó ki; Épület díszkivilágítása és reklámvilágítás a szomszédos, vagy szemközti épület használatát zavaró kialakítással nem engedélyezhető.
Reklámok, hirdetések, cégérek elhelyezése, 
16. § A reklámok, hirdetések és cégérek elhelyezését a reklámok és reklámhordozók elhelyezésének szabályairól szóló 20/2005./IV.27./ XI.ÖK sz. rendelet szabályozza.
A reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatos szabályok, 
3. § (2) Reklám, reklámhordozó elhelyezésére engedély csak akkor adható, ha az a környezet esztétikai értékeihez igazodik, nem zavarja a városkép, utca, tájkép összhangját; színe, megvilágítása, anyaga és mérete miatt a városképet hátrányosan nem befolyásolja.
6.) Védett épületen, – együttesen tetőreklám nem helyezhető el; reklámtáblák, cégérek, cég- és címtáblák építési engedély alapján helyezhetők csak el.
(11) Csak építési engedéllyel helyezhető el reklám: lakó- és középületek közterületről látható elemein – homlokzaton, nyílászárón, tető-szerkezeten,
(14) Épülethomlokzaton a földszint feletti födém feletti magasságban reklám nem helyezhető el.
(16) Épület közterületről látható földszinti homlokzatainak maximum 10%-án helyezhető el reklám- és hirdető-berendezés, cég- és címtábla. A számításnál a falsíkra merőleges cég- és címtáblák figyelemben kívül hagyhatók.
(18) Épülethomlokzaton elhelyezett reklám- és hirdető-berendezés, cég- és címtábla épület-díszítő tagozatot nem takarhat el.

14/2005. (VIII. 10.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendelete a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról

Hirdetések és reklámhordozók elhelyezése, 
10. § Cégtábla elhelyezésére szolgáló felület egy-egy homlokzatra vetítve nem haladhatja meg az érintett homlokzat 20%-át.
(5) Az IZ-XII/RE4, I-XII/AK3 övezetekbe és a VK keretövezetbe sorolt területeken reklám, hirdetés, cégtábla elhelyezéséhez (méretre való tekintet nélkül) a főépítésszel előzetes egyeztetés szükséges.
11. § (1) Egy rendeltetési egységre vonatkozó cégtábla felülete a rendeltetési egység alapterületének függvényében változik, 50 m2 alapterületig az elhelyezhető cégtábla mérete 1 m2 lehet, ami minden további megkezdett 100 m2 után 0,5 m2 -el megnövelhető.
Egy rendeltetési egységhez tartozó cégtábla összefüggő szélessége nem haladhatja meg az érintett rendeltetési egység utcai üzlet helyiségének alaprajzi szélességét. 
(2) Az IZ-XII/RE4, I-XII/AK3 övezetek és a VK keretövezeten kívül 2,0 m2 -es felületnagyságot meghaladó cégtábla elhelyezése esetén a főépítésszel előzetes egyeztetés szükséges, amelyre az egyeztetést megelőzően a tervezett kialakítást bemutató dokumentumot szükséges benyújtani.
(3) Az épületben található egyes rendeltetési egységekhez homlokzatonként csak 1 cégér elhelyezése megengedett. Ez a szabályozás az IZ-XII/RE4, I-XII/AK3 övezetekbe és a VK keretövezetbe sorolt területekre nem vonatkozik.
(4) A homlokzatra merőlegesen elhelyezett cégér áttört, vagy tömör kivitelben alakítható ki.
Tömör kialakítás esetén legfeljebb 0,5 m2 felülettel és 0,3 m szerkezeti vastagsággal létesíthető. 
A cégér felülete a cégtáblára vonatkozó felületnagyságba nem számítandó bele. Védett, valamint védelemre javasolt épületek esetében cégér kialakítása, csak áttört kivitelben megengedett.
(5) Villogó, mozgó, UV fényt kibocsátó, vagy káprázást okozó reklám, hirdetés, cégtábla nem létesíthető.
(6) Rikító színű (pl.: citromsárga, lila, neon színek, stb.) reklám, hirdetés, cégtábla létesítése városképvédelmi szempontból nem megengedett.
(7) Az épületek homlokzati síkjában elhelyezett cégtábla (kivéve az arculathoz tartozó logókat) áttört formában, szerkezeti vastagsággal bíró különálló betűkből képezve is kialakítható. 
Különálló betűk alkalmazása esetén a felirat által befoglalt felület 50 %-át kell figyelembe venni.

Budapesti Kerületi Önkormányzatok – XIII. kerület

Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2001. (XII.20.) számú rendelete Bp. XIII. ker. Építési és városrendezési szabályzatáról

Az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően csak építési engedély alapján végezhető: a felületének nagyságától függetlenül reklámcélú építmény, reklámszerkezet, reklám-, A3-as méretet meghaladó cégtábla, építése, elhelyezése, átalakítása, a 3. sz. mellékletben rögzített városképvédelmi területeken, és az egyedi védelem alatt álló épületek esetében: 
Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, cseréje, a meglévő épület homlokzatának színezése, nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévő megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek, elhelyezése csak az érintett homlokzat egészének figyelembevételével végezhető. (10/2010.(III.22.)

Épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó á rendelkezések 10§
Az értékvédelem alatt álló, valamint a 3. a számú mellékletben rögzített kerületi városképi szempontból kiemelt területeken az épületek közterület felől látható homlokzatait nem lehet. részleges színezéssel ellátni. 
Az értékvédelem alatt nem álló, valamint a 3. sz. mellékletben városképi szempontból nem kiemelt területeken az épületek közterületről látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik, és a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti színével azonos, vagy annak színvilágával harmonizál.
Épület közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárók eredeti színei alkalmazhatók.
A kerület területén épületet fehérre – a tört fehér színek kivételével -, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.
Az épületek közterület felőli homlokzatainak részleges színezése- az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, kirakatportálok cseréje miatt szükséges javítások, valamint a (3) bekezdés szerintiek kivételével – nem megengedett.
Az ingatlanokon, illetőleg az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, cégérekre vonatkozó általános rendelkezések
Az épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalain és tetőzetén, valamint az ingatlanon belül a talajhoz rögzítve nem lehet elhelyezni hirdetési-szerkezetet: 
a 3. sz. mellélet szerinti kerületi és fővárosi városkép szempontjából kiemelt területeken a védett épületeken, és a világörökség területén, valamint a BVKSZ 11. § (9) bekezdésében rögzített területeken,
Tilos reklámhordozót elhelyezni:
utcatábla és emléktábla 3 m-es körzetén belül, méretétől függetlenül,
áttört, terméskőből, dísztéglából épített kerítéseken, kivéve az ideiglenes lekerítését szolgáló kerítéseket, és ahol azt jelen rendelet külön nem tiltja,
Ahol az (1)-(2) bekezdés szerint reklámtábla elhelyezése nem tiltott az épületek nyílás-mentes önálló homlokzatán, vagy a homlokzaton külön traktusként megjelenő nyílás-mentes felületén – a tűzfalak kivételével – 1 m2-nél nagyobb felületű reklámtábla és világító reklámtábla csak az épület homlokzati arányaihoz szerkezeti rendszeréhez igazodóan helyezhető el.
A (3) bekezdés szerinti az egy homlokzaton elhelyezhető reklámtáblák számát az építési hatóság az önkormányzati tervtanács véleménye alapján meghatározhatja.
Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti 
hangsúlyaival. 
Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
Erre vonatkozóan a KSZT külön előírásokat és feltételeket határozhat meg.
Nem helyezhető el cégtábla, cégér az utca és házszámtábla, valamint emléktábla szélétől számított 1 m-es távolságon belül.
Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása nem megengedett. 
Az Újpesti rkp – Szent István krt – Váci út – Victor Hugó u. által határolt területen, valamint a Margitsziget területén a falsíkra merőleges kialakítású cégér, cégtábla alsó síkja a járdaszinttől legalább 3,0 m-es magasságban helyezhető el, melynek nem lehet nagyobb falsíkra merőleges egyoldali felülete 0, 5 m2- nél, magassága 0, 75 m-nél, a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1, 0 m-nél, szerkezeti vastagsága 0, 2 m-nél. 
A (9) bekezdésben lehatárolt területen kívül, a falsíkra merőleges kialakítású cégér, cégtábla, – illetőleg ahol az nem tiltott – hirdetőbe-rendezés alsó síkja a járdaszinttől legalább 3, 0 m-es magasságban helyezhető el, melynek:
Magassága 0, 75 m-nél, a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 1, 0 m-nél Nem lehet nagyobb.
Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört, vagy vonalszerű fényfelirat helyezhető el oly módon, hogy a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát az ne zavarja. A tetőzeten elhelyezhető fényreklám tartószerkezete a terepszintről megjelenő városképi látványban csak takartan, nem látszó módon valósítható meg.
Az épületeken az intézmények cégéreinek, cégtábláinak, cégfeliratainak kialakítása színes reklámfelületként nem engedhető meg:
Újpesti rakpart menti épületsorokon, 
Jászai Mari téren,
Szent István parkra néző épületeken.
Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el.

Budapest XIV. Zugló Képviselő-testületének 19/2003.(VII.08.) sz. rendelete Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának elfogadásáról

Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó rendelkezések, 
11. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területeken, a városközponti területek VK építési övezetbe sorolt területein, valamint ahol azt e rendelet előírja, az épületek közterületről látható földszinti és első emeleti homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett.
Értékvédelem alatt álló épület homlokzati felújítása, illetőleg átszínezése csak a közterületről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg.
(3) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.
Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
(4) Az 4. sz. függelékben feltüntetett településrészeken és útvonalak mentén az A1-es ívméretet meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatain vagy kerítésein, az előkertben, oldalkertben, valamint fásított köztéren, közkertben, közparkban, városi parkban nem helyezhető el.
Városias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületre vonatkozó előírások 27. §
f) A védelemre javasolt épületek utcai homlokzati felületének részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.
g) Védelemre javasolt épületek utcai homlokzatán reklámhordozó nem helyezhető el.
(15) Az L2-XIV/4, L2-XIV/6 építési övezetekben a Hungária körút mentén, a következő rendelkezéseket kell betartani:
a) Üzleti tevékenységgel összefüggő cégér, cégtábla, cégfelirat a földszint magasságáig helyezhető el, 
b) fényreklám villogó effektussal nem alakítható ki,
c) az épületeken cégér, cégtábla, cégfelirat szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet.

Bp. Főváros XV. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő testületének 11/2008. (V.15.) rendelete Városrendezési és Építési Szabályzatról

Az épületek közterületről látható homlokzatainak színezésére és átalakítására vonatkozó rendelkezések, 
10. § A kerület kiemelt útvonalainak mentén az épületek közterület felőli homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet.
Az épületeken elhelyezhető reklámokra cégérekre vonatkozó rendelkezések. 
11. § (1) A cégéreket, reklámcélú szerkezeteket és hirdetőtáblákat úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
Erre vonatkozóan a KSZT külön előírásokat és feltételeket határozhat meg.
(2) A városrészközponti övezetben és a kiemelt útvonalak belterületi szakaszain, utcafrontos épület-elhelyezkedés esetén a falsíkra merőleges cégéreket legfeljebb a földszinti és első emeletszint magasságában lehet elhelyezni, a szomszéd épület határfalától legalább l,5 m-re, a közlekedéshez és a közművek elhelyezéséhez és biztonsági távolságához szükséges űrméret figyelembevételével úgy, hogy a felső emeleti szintek, és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja. (3) A falsíkra merőleges kialakítású cégér – a (3) bekezdésben említett esetekben –
a) a falsíkra merőleges egyoldali felülete 1 m2- nél, 
b) magassága 0,75 m-nél,
c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása l,0 m-nél, 16 m-nél szélesebb közterület esetében legfeljebb 1,5 m-nél,
d) szerkezeti vastagsága 0,1 m-nél nem lehet nagyobb.

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat többszörösen módosított 30/2000. (VII. 14.) rendelete a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról

Az épületek közterület felőli homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések,
9. § 6 A BVKSZ 9. §– ban foglalt rendelkezéseket az alábbi kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni:
a) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen a meglévőtől elütő színezéssel ellátni akkor lehet, ha az épület tagozódása ezt lehetővé teszi.
Rendelkezések a közterületek kialakítására 14. §
10) A reklám és hirdető berendezés elhelyezéséhez szükséges és a dokumentációnak tartalmaznia kell:
a) 1:500 méretarányú, helyszínrajzot, ábrázolva a reklámberendezés helyét,
b) A reklám vagy hirdető berendezés rajzát (alaprajz, metszet, méret, anyag, színezés), az elbíráláshoz szükséges részletességgel,
c) Helyszíni fotómontázst,
Az épületek közterületről látható homlokzatain elhelyezhető reklámok, hirdetések, cégérek általános rendelkezései,
15. § (1) Az épületeken elhelyezhetők: – a cégtáblák és cégérek,
(4) Az (1) bekezdés szerint elhelyezhető cégéreket, hirdetőtáblákat úgy kell kialakítani és az épületeket közterületek felőli homlokzatán elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek az épület struktúrájához.
Kisvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű) és intenzív kertvárosias lakó-terület építési övezeteinek általános előírásai 26/A §7
(6) Az építési övezet területén, az egyes ingatlanokon (építési telek területén, épületen és kerítésen) összesen 1 db, legfeljebb 2,0 m2 felületű hirdető berendezés helyezhető el, az adott 
építési telekre bejegyzett tevékenységgel kapcsolatban.

Bp. Főváros XVII. Ker. Rákosmente Önkormányzatának 3/2006. (III. 2.) sz. rendelete Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról 

Hatósági engedélyhez kötött munkák, 
4.§ Homlokzatkialakítási Látványtervet kell készíteni: 
a) Az L7, VK, I, IZ keretövezetbe tartozó építési övezetek területén, 
b) Műemléki környezetben, a fővárosi városkép szempontjából kiemelt területeken, 
d) A zártsorúan beépíthető területeken, 
e) Az a), b), c) és d) pontokban meghatározott területeken: 
– meglévő épület közterületről látható homlokzatának megváltoztatásánál.
Az épített környezet értékeinek védelme.
12.§ (1) Az illetékes Építésügyi Hatóság – a városkép védelme és a városképi illeszkedés Keretében – a Főépítész, továbbá szükség esetén szakértők, illetve szakhatóságok előzetesen megszerzett és csatolt véleménye alapján – a 3. számú mellékletben lehatárolt, a városkép szempontjából kiemelt területeken meghatározhatja, vagy korlátozhatja:
b) A portál kialakítását,
c) A homlokzatképzés,
e) A cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítását.
Az épületeken és közterületeken elhelyezhető reklámok, cégérek. 
23.§ (1) A területen hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést, fényreklámot épületen csak jelen előírások alapján lehet elhelyezni. 
(2) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet. 
(3) Fényreklám az épületek tetején az alábbiak figyelembevételével helyezhető el: 
a) Befoglaló mérete nem haladhatja meg az érintett homlokzatfelület 1/5-öd részét, 
b) Tartószerkezete az épület 100 m-es környezetében a terepszintről nem lehet látható, 
c) Felülete csak áttört és betűnként szerelt kialakítású lehet – a nem négyszögletes felületű céglogók kivételével, és 
d) Nem alakítható ki villogó effektussal, illetve, 
(4) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. 
(5) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és felülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb. 
(6) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhető meg. 

Bp. XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 60/2006.(IX.12.) sz. rendelete a Városrendezési és Építési Szabályzatáról

Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések,
13. § (4) A portálok, árubemutató szekrények, reklámhordozók kialakításánál az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz anyag-használatához és színezéséhez illeszkedő módon kell megvalósítani.
Az önkormányzat közigazgatási területén hirdető berendezések, hirdetések és reklámok elhelyezésének rendjéről szóló 30/2009. (IX. 22.) rendelet tartalmazza,
(4) Közterületi elhelyezésnek minősül minden olyan elhelyezés, ahol a tartóelem magánterületen van, de a reklámberendezés függőleges vetülete közterületre esik és távolsága a tartóelemtől több mint 10 cm
(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.
a) A meglévő, illetve tervezett fejlesztések kapcsán kedvezően feltáruló településkép hatását nem rontja, nem takarja el,
(9) A hirdető-berendezésnek méretében, anyaghasználatában, színezésében, továbbá az alkalmazott forma, illetve grafika tekintetében egyaránt alkalmazkodnia kell a telepítési hely épített környezetéhez
(15) Közterületről két, vagy több oldalról látható reklámhordozó valamennyi közterületről látható oldalán hirdetőfelülettel alakítandó ki. 
(16) Az egyenként 2,00 m2-t meg nem haladó méretű, de tartalmában összetartozó, csak együtt értelmezhető reklámhordozók egyetlen reklámhordozónak tekintendők.
(2) Középületen reklámhordozó – a középületi funkciókra vonatkozó cégér, cégtábla, címtábla és vakolatreklám kivételével – nem helyezhető el.
(3) Védett területen, épületen, építményen reklámhordozó – cégér, cégtábla, címtábla és vakolatreklám kivételével – nem helyezhető el. A telepíthető reklámhordozók – méretüktől függetlenül – csak a főépítész engedélye alapján helyezhetők el.
6. § (1) Cégtáblák, cégérek, cégszerű reklámtábla és címtáblák, 
(2) Nem esik méretkorlátozás alá az épületben működő kereskedelmi szolgáltató egység közterület felöli homlokzaton megjelenő címfelirata, ha az a rendezett terepszinttől számított 2,50 m és 4,00 m közötti sávban helyezkedik el.
Ha a cím-felirat nem táblajelleggel létesül, névleges befoglaló méretként a legkisebb köré rajzolható, vízszintes és függőleges oldalú téglalapnak az oldalméreteit kell tekinteni.
(3) A cégtáblák, cégérek, cégszerű reklámtábla és címtáblák fémszerkezetét rozsdaálló festőréteggel kell bevonni, korrózió megjelenése esetén újrafesteni és javítani a fa szerkezetű berendezéseket pedig megfelelő favédelemmel kell ellátni, és karban tartani.

Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzat 43/2000. (XI.24.) sz. többször módosított rendelete a városrendezési és építési szabályzatról

A városképi illeszkedés szabályai,
8. § (1) A városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezetet, a Kispestre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem engedélyezhető 
(2) Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket: 
a) A párkány magasságát, kiülését, 
d) A homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját, 
f) A nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát, 
g) Az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását. 
(3) Különös gondot kell fordítani meglévő épületek átalakítása, bővítése esetén az új épületrészeknek a meglévő épülethez való harmonikus illeszkedésére: architektúra, anyag – használat és részletképzés tekintetében egyaránt. 
Reklámok elhelyezése, 
10. § (2) Reklám- és hirdető berendezést elhelyezni nem lehet: 
a) A Wekerle-telep jelen rendelet 16. § (1) bekezdés szerinti területén, 
b) A Templom téren és az ezt határoló térfalakon, 
c) Az L4 keretövezetbe sorolt lakóterületeken, 
d) Útpálya területén vagy útpálya felett, 
(3) Kispest közigazgatási területén reklám- és hirdető berendezést csak a környezettel összhangban, lehet elhelyezni. 
(7) Épületek homlokzataira kerülő reklám- és hirdető berendezés, cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el. 
(8) Közterületről látható épületek egyes homlokzatainak maximum 10%-án helyezhető el reklám- és hirdető berendezés, cég- és címtábla. 
(9) A1 méretnél nagyobb reklámfelületet tűzfalra, épület falára, tetősíkjára festetten nem lehet elhelyezni. 

Bp. XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének25/2001. (VII.30.) rendelete a Városrendezési és Építési Szabályzatról

A városképi illeszkedés szabályai, 
6. § (1)Azokon a területeken, ahol KSZT készítése nem kötelezően előírt, a városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegység építészeti jellegzetességeit meg kell őrizni.
(2)Az illeszkedés tekintetében különösen vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket,
d) A homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját, 
f) A nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát.
Reklámok elhelyezése. 
8. § (2)Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg. Erre vonatkozóan KSZT külön előírásokat és feltételeket határozhat meg.
(3) Épületek homlokzataira kerülő reklám, hirdető berendezés, cég- és címtábla épület-díszítő tagozatot nem takarhat el.
(4) Közterületről látható épületek egyes homlokzatainak maximum 5%-án helyezhető el reklám- és hirdető berendezés, cég- és címtábla.
(7)Városkép szempontjából kiemelt területen bármilyen méretű és szerkezetű reklám- és hirdető berendezésre, cég- és címtáblára építési engedélyt kell kérni. Az engedélyt csak határozott időre lehet kiadni. A beadvány tartalmát az alábbiakkal kell kiegészíteni: 
b) A helyszínről készített fotómontázs.
c) Közműnyilatkozatok beszerzése az épületek homlokzatain elhelyezett berendezések esetén nem szükséges.

Bp. XXI. Ker. Csepel Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2002. (III. 26.) sz. többször módosított rendelete Csepel Városrendezési és Építési szabályzatáról 

Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó rendelkezések,
9.§ (1) Csepelen az épületek közterületről látható földszinti és első emeleti homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett.
Értékvédelem alatt álló épület homlokzati felújítása, illetve átszínezése csak a közterületről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg.
Hirdető-berendezések és reklámok elhelyezése közterületen vagy közterületről látható módon. 10.§
2) Csepelen legfeljebb 1000×1414 mm egybefüggő méretű hirdetés, reklámhordozó az helyezhető el épületek közterületről látható homlokzatain.
d) Kivéve olyan ennél nagyobb méretű, és az építési engedélyezési terven feltüntetett, az épület architektúrájához igazodó olyan homlokzati cégért, vagy egyéb hirdetőtáblát, amely az épületben lévő rendeltetései egységre, vagy annak tevékenységére vonatkozik.

Bp. XXII. Budafok – Tétény Önkormányzatának 12/2010. (VI. 30.) többször módosított rendelete a kerület városrendezési és építési szabályzatáról

Az épületek homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések,
(1) Meglévő, védett épület földszinti (indokolt esetben első emeleti) homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, postaláda, bankautomata, stb. csak az épület teljes földszinti (és emeleti) felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki.
Az egyes épületeket nem lehet rikító, a környezettől idegen színűre, a homlokzat tagozatoktól idegen módon mintásra vagy képszerűre festeni.
Hirdetések és reklámhordozók elhelyezése,
(1) Meglévő épület, homlokzati felújításánál az épület közterületről látható részén megjelenő tájékoztató eszközök méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell megtervezni és kialakítani.
Meglévő épület esetén a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, az ott folytatott tevékenységre utaló tájékoztató eszköz helyezhető el.
A földszinten tájékoztató eszköz a földszinti homlokzati felület legfeljebb 20%-án helyezhető el.
Védelem alatt álló épület homlokzatán önálló hirdető berendezés nem helyezhető el, de az épületben működő funkcióról a 8. § (1) bekezdés szerint a földszinti homlokzaton tájékoztatás adható.
A (3) bekezdésben meghatározott valamennyi területen A1-es (594×841 mm) ívméretet meghaladó méretű reklámcélú felület csak az építési területek lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el.
Az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítést kivéve a 2. mellékletben szereplő városkép szempontjából kiemelt területek és útvonalak közterületei kivételével a rendelet hatálya alá eső teljes területen táblaszerűen kialakított cégér, vagy reklámhordozó felület telkenként legfeljebb 2,0 m2-es összes reklámhordozó felülettel engedélyezhető az épület architektúrájához igazodóan az alábbiak figyelembevételével:
A területen a cégér, cégtábla elhelyezésére szolgáló felület egy-egy homlokzaton a felület 5%-át nem haladhatja meg – melybe a merőlegesen elhelyezett cégtábla felületét is bele kell számítani – valamint annak összefüggő szélessége nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének 1/5-ét, az épület egy-egy homlokzatán cégenként csak egy-egy cégtáblát vagy cégért lehet elhelyezni, amely 1 m2-nél nagyobb nem lehet, a homlokzatokra merőlegesen elhelyezett cégér legfeljebb 0,5 m2 felülettel és 0,3 m szerkezeti vastagsággal alakítható ki.
Jelen paragrafusban szereplő előírásoknak nem megfelelő, már meglévő reklám-hordozó fennmaradására engedély nem adható, illetve nem hosszabbítható meg.

Bp. XXIII. Ker. Soroksár Önkormányzatának 25/2003.(VII.18.) Ök. sz. rendelete Budapest XXIII. kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról (KVSZ)

Helyi védettség, 
22.§ a) A helyi védelem alatt álló, építészeti értéket hordozó épületen az eredeti karaktert megváltoztató beavatkozás nem végezhető. 
b) Értékvédelem alatt álló épület homlokzati felújítása, illetőleg átszínezése csak a köz- területről látható homlokzat egészére vonatkozó színezési terv szerint valósítható meg.
Látványvédelem, a városkép védelme. 23.§ 
(1) Az illetékes Építésügyi Hatóság a városkép védelme és a városképi illeszkedés érdekében – az engedélyezési eljárás keretében, a főépítész, továbbá szükség esetén szakértők, illetve szakhatóságok bevonásával – meghatározhatja, vagy korlátozhatja:
b) A portál kialakítást,
c) A homlokzatképzést,
e) A cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítását,
f) Az alkalmazható anyagokat és színeket. 
Cégérek, hirdetések, reklámok, díszvilágítás. 38.§ 
(1) Cégér, cégtábla, egyéb reklámhordozó az épületen csak a teljes homlokzati felület arculatához (kialakításához, építészeti karakteréhez, anyaghasználatához) igazodóan helyezhető el, a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásai szerint.
Amennyiben cégér, cégfelirat, cégtábla, egyéb reklámhordozó elhelyezését önkormányzati rendelet település-képi bejelentési eljáráshoz köti, úgy ilyen eljárás lefolytatását követően történhet meg annak elhelyezése az alábbiak figyelembevételével:
b) A jogszabályban egyébként nem tiltott hirdetés, hirdetőtábla, reklámberendezés az (1) bekezdésben meghatározott módon, az épület-homlokzaton meglévő, oda nem illő, a látványt zavaró épületrészek, berendezések, reklámok, cégérek egyidejű eltávolításával helyezhető el.
Az illetékes Építésügyi Hatóság a beavatkozások körét és a létesítéssel együtt indokolt felújítási munkákat a Főépítész közreműködésével határozza meg, és a polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel rendelheti el.

Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának 15/2008. (III.28.) rendelete a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályairól

(14) Közterület-használati szerződés megkötése nélkül létesíthető reklámhordozók:
a) Üzletek (szolgáltató egységek, intézmények) közterületről nyíló közforgalmú bejáratánál – több bejárat esetén az egyik bejáratnál, kivéve sarki üzletek, amelyeknél frontonként – elhelyezett 1 darab cégtábla (2 m2 reklámfelületig), illetve 1 darab cégér (0,5 m2reklámfelületig).
Ezen méretek, illetve mennyiségek túllépése esetén közterület – használati szerződést kell kötni, és közterület-használati díjat kell fizetni.

Békéscsaba MJV Önkormányzat Közgyűlésének 5/2006 (I.26.) rendelete egységes szerkezetben Helyi Építési Szabályzatáról a 26/2012 (V.25) rendelettel

Településkép védelem, 
36 F § 2) Az 1 bekezdésben jelölt területen a nem műemlék és nem helyi védelem alatt álló valamint nem műemléki környezetben, illetve helyi védett területen lévő ingatlanok esetében egyéb épületekre vonatkozó építési előírások:
a) Új vagy régi épületek bővítési munkái , tervei igazodjék a város építészeti karakteréhez, igazodjék a szomszédos épületek tömeg és homlokzat kialakításához.
b) A homlokzatképzés a környezetében arányos és arányosan díszített legyen. 
3) Az 1 bekezdésben jelölt területen tervezett épület terveit – ha a jogszabály másként nem intézkedik az Építészeti Műszaki Terv-tanáccsal véleményeztetni kell. 

Debrecen MJV Közgyűlésének 8/2003.sz Rendelete Debrecen helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

28/G. § (1) Az önkormányzat külön rendeletével védetté nyilvánított területen hirdető-berendezést elhelyezni csak a városi főépítész előzetes véleményének beszerzésével lehet az a)–i) pontban foglaltak szerint:
b) Újonnan létesülő épületen, építményen hirdető-berendezés csak a homlokzat részeként, arra a célra megtervezett és kialakított felületen helyezhető el. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet.
c) Hirdető-berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét. 
d) Amennyiben egyazon homlokzatra több hirdető-berendezés kerül, azokat egymással összhangban kell kialakítani, különös tekintettel az egyes hirdető-berendezések hasonló méretére, anyaghasználatára, szerkezeti kialakítására. 
f) A város belterületén egy adott építményfelületen (épületfal, kerítés, stb.) a teljes felülethez képest a hirdető-berendezés elhelyezésével érintett – nyílás nélküli – felület nagysága legfeljebb 10% lehet..
A hirdető-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendő, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. 
Szerkezetileg több elemből álló reklám-hordozó egynek minősül.
Önálló betűk vagy ábrák esetében azok körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni.
g)Az épülethomlokzat részét képező kirakatok üvegezésére dekorációt, feliratot elhelyezni nem szabad, kivéve a térbeli betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.
i) Egy rendeltetési egység esetében bejáratonként egy cég- vagy címjelzés cégér alkalmazható.
Amennyiben egynél több cég- vagy címjelzést, cégért kívánnak elhelyezni, úgy azokat egy feliratrendszeren belül, összefogottan kell kialakítani, amelyek ilyen módon egy cégjelzés nek minősülnek.
Több egységből álló iroda-csoportok, illetve ipari-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységes módon kialakított cég- illetve címtábla helyezhető el egységes formában.
(2) Az önkormányzat külön rendeletével védetté nyilvánított területen kívül 4 m2 felületnagyságot meghaladó hirdető-berendezést elhelyezni csak a városi főépítész városképi szempontból – különösen az (1) bekezdés b) – c) és h) pontjaiban foglaltak szerint – kialakított előzetes véleményének beszerzésével lehet.

Eger MJ V Közgyűlésének 27/2008. (VI.27.) sz. Ök. rendelete az egységes Helyi Építési Szabályzatról 

(6) A helyi épített értékvédelemre javasolt területen a meglévő. épületek, épületegyüttesek megtartását szorgalmazni kell.
Új épületek elhelyezésénél, a meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél az SZT eltérő rendelkezésének hiányában a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. 
(13) Helyi épített értékvédelem alatt álló vagy védelemre javasolt épület, illetve terület esetében az építési engedélyezésre benyújtott tervet a Városi Tervtanáccsal véleményeztetni kell. 

A városkép védelme 43. § 
(1) Az illetékes Építésügyi Hatóság a városkép védelme és a városképi illeszkedés, továbbá a meglévő vagy telepítendő növényzet (fasor) helybiztosítása érdekében – az építési engedélyezési eljárás keretében, szakhatóságok bevonásával – meghatározhatja, vagy korlátozhatja a Városi Főépítész véleménye, vagy az 5. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény alapján: 
b) A portálok kialakítását, az eredeti, illetve a környezetben kialakult arculat megőrzése érdekében, 
c) A homlokzatképzést és –színezést, 
e) Az alkalmazható anyagokat, és az építmények tetőzetén alkalmazható színeket, 
f) A cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítását a rájuk vonatkozó egyéb helyi rendelet figyelembe vételével. 
(4) Az épületek közterületről látható homlokzatán lévő. nyílászárók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárók eredetivel megegyező formái, osztásai, színei alkalmazhatók. 

Győr MJV 11/2011. (III.28.) GYMJVÖ rendelettel módosított 1/2006. (01.25.) Ök. Rendelete a Helyi építési szabályzatról – GYÉSZ

Az értékvédelemmel kapcsolatos, helyi sajátosságoknak megfelelő előírások.
Kulturális örökség védelme, 
107. § a) Egyedileg védett építmény rekonstrukciója, átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése során tekintettel kell lenni az építmény eredeti állapotára; arra, hogy a rendeletek a közösség értékmegőrző szándékát rögzítik.
Ennek megfelelően az ilyen építmények építési munkáihoz készült tervek műszaki leírásában be kell mutatni az építmény építéstörténetét, fényképekkel dokumentálni az építmény állapotát, és részletesen bemutatni a tervezett munkálatokat, indokolni szükségességességüket.
b) Az egyedileg védett építmények rekonstrukciója, felújítása, korszerűsítése során az építmény eredeti tartó- és épületszerkezeteit, színezését kell rekonstruálni.
Ha az eredeti állapot nem dokumentált, vagy az eredeti állapotot – bármilyen okból – az építtető nem kívánja rekonstruálni, akkor a munkálatokat –egyébként nem építési engedélyköteles munkák esetében is – csak az építéshatósági engedélyben foglaltak alapján lehet végezni.

Kaposvár MJV Önkormányzatának 70/2005.(XII15.) Rendelettel jóváhagyott, és azóta többször módosított Helyi Építési Szabályzata 

A helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek, objektumok és területek listáját külön önkormányzati rendelet tartalmazza. A helyi védelem alatt álló területeken (továbbiakban: építészeti értékvédelmi terület), valamint az e területeken kívül fekvő védett épületek esetén az építési engedély benyújtása előtt a külön jogszabály szerinti egyeztetéseket le kell folytatni, és a terveket Városi Főépítésznek véleményeznie kell.
(3)Az (1) bekezdés szerinti elvi építési engedély keretében az építésügyi hatóság a kialakult városkép és városszerkezet védelme, valamint az egyes városrészek egységes arculatának biztosítása, valamint az építmények és környezetük zavartalan és biztonságos használata érdekében, az alábbi szempontokat kell meghatározni:
– Az épületek elhelyezése az építési helyen belül;
– A környezethez történő illeszkedés módja (tömeg, megjelenés);
– Az épület tömeg- és homlokzatképzése, szintszáma, jellemző homlokzati és fedési anyaghasználata, színezésének módja;
– Az épület közterületről látható homlokzatán elhelyezhető hirdető-berendezések nagysága, formája, anyaga.
(4) Az építésügyi hatóság a városkép védelme és a városképi illeszkedés érdekében építési engedélyezési eljárás keretében meghatározhatja:
b) A portál kialakítását a környezetben kialakult arculat megőrzése érdekében;
c) A homlokzatképzést;
e) A hirdető-berendezések kialakítását;
f) Az alkalmazható anyagokat, az építmények homlokzatán alkalmazható színeket.
(3) Az építészeti értékvédelem alatt álló területeken valamint a védett épületeken az építmények színezését és városképi és színdinamikai megfelelését – az építésügyi hatóság felhívására – a szomszédos épületek, vagy az érintett utcaszakasz épület-színezésének bemutatásával igazolni kell.

Kecskemét MJV. Önkormányzatának 19/2005. (VI. 1.) sz. rendelete Kecskemét Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

83. § (1) Hirdető-berendezést beépítésre szánt területen – cégtábla, cégér, cégérszerű reklámtábla, címtábla, egyedi címfestett tábla, megállító tábla kivételével – egymástól 25 méternél közelebb nem lehet elhelyezni.
(3) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.
(5) A Történeti Főtér Együttes területén hirdető berendezés csak az egyéb (különösen hatósági, szakhatósági) előírások betartása mellett, az egyéb önkormányzati rendeletek együttes alkalmazásával helyezhető el.
A hirdető-berendezések színének, formajegyeinek a város örökségvédelmi szempontból védett területén azonosnak kell lennie.
(6) Cégér, cégérszerű reklámtábla, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20 %-át.
Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoportok esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.
84. § (1) A Nagykörúton belüli épületeken cégér, cégtábla, címtábla, homlokzatonként nem haladhatja meg az épülethomlokzat 1%-át, nyílással bíró homlokzaton a 0,5%-ot.
(2) A 83.§ (6) és a 84.§ (1) bekezdés szerinti hirdető-berendezéseket úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.
Cégért, cégtáblát elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.
(3) A Kiskörúton belül egyedi címfestett reklámtáblát kihelyezni – az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla kivételével – csak az egyéb önkormányzati rendeletek együttes alkalmazásával lehet.
Az egyedi címfestett táblák egyoldali reklámfelülete nem haladhatja meg a 2 m2-t. Az ezt meghaladó méretű címfestett reklámtábla elhelyezésére az óriásplakátok elhelyezésre vonatkozó szabályok érvényesek.
85. § (1) Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik (amely céglogót, reklámfeliratot tartalmazhat) az épületek közterületről látható homlokzatain, tűzfalon csak az egyéb önkormányzati rendeletek együttes alkalmazásával létesíthető.
A céglogó, reklámfelirat nagysága, amennyiben a falfelületen nyílás található a szabad homlokzati felület 20%-át, egyéb esetben a homlokzati felület 40 %-át nem haladhatja meg. 

Miskolc MJV Önkormányzatának 18/2008. (VII. 1.) sz. rendelete Miskolc Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről

Építési zónák általános előírásai 28§
(5) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek:
c) épületeken reklámok, információs táblák, ha azok közterületről, illetve közterületként használt területről láthatók, 1 m 2 – nél nagyobb felület esetén csak építési engedélyezési terv alapján helyezhetők el. 
A Belvárosban, Miskolc-Tapolca városrészen, a Diósgyőri vár műemléki környezetében, Lillafüred – Hámor területén, és a védett épületeken az 1 m 2 – nél kisebb reklámok elhelyezése is építési engedély köteles.
Az engedélyhez a városi főépítész, vagy kezdeményezésére az illetékes tervtanács jóváhagyó véleményét be kell szerezni.
A berendezés csak a közterület szabályozási szélességének 1/20 része mértékéig nyúlhat a közterületbe.
Értékvédelmi zónák előírásai. 32. § 
(3) Az egyes zónákra vonatkozó értékvédelmi előírásokat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az épített környezet értékeinek helyi védelemről szóló rendelete határozza meg.
(4) Az országos védelem alatt álló objektumokat a szabályozási terv a műemléki környezettel együtt jelöli, a műemlékek listáját az 1. sz. függelék tartalmazza. 
Az országos műemléki védettség alá eső épületekre az országos előírások (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről) vonatkoznak).
(6) A helyrehozatali kötelezettséggel terhelhető területeken az önkormányzat a településkép védelme illetve javítása érdekében elrendelheti: 
A felújítás során az épület egységes és környezetbe illeszkedő megjelenését zavaró épületrészek, oda nem illő elemek (pl. portál, cégér, vitrin stb.) eltávolítását, bontását, átalakítását, az építés engedélyezési eljárás keretében a tervezett beavatkozás városképi hatásának a környezetre is kiterjedő vizsgálatát.

Nyíregyháza MJV 19/2005.(V. 5.) ÖK rendelete Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról

29. § A települési értékvédelem zónája, 
(1) Helyi települési értékvédelmi zónába eső telkeken építés, felújítás, átalakítás csak az alábbiak szerint végezhető: 
a) Védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat el. 
c) Védett épület homlokzatának átalakítása vagy felújítása csak teljes homlokzat-rekonstrukció keretében engedélyezhető. 
d) A védett területen melléképület, építmény építése csak akkor engedélyezhető, ha az építendő épület, építmény nem rontja a városképet, és formailag alkalmazkodik a lakóterület történelmileg kialakult képéhez. 
f) A zónába eső épületeken hirdető berendezés csak építési engedély alapján helyezhető el.
A reklám jellegű falfestés engedélyezés szempontjából hirdető berendezésnek minősül.
36. § .§ .A város egy-egy részére érvényes sajátos előírások 
(1) A sajátos előírások területeit a szabályozási tervlap tartalmazza. A sajátos előírások ezen rendelet II-III. sz. fejezetének előírásait módosíthatják, illetve kiegészíthetik.
Azonos témában mindig a sajátos meghatározást kell alkalmazni. 
(2) Belváros keleti (2. sorszámú) területére vonatkozó sajátos előírások,
b) A területre vonatkozó általános előírások. 
(3) Közterületen, reklámtáblák, csak a saját telephellyel rendelkező vállalkozások számára engedélyezhetők a telkük közterülettel érintkező szakaszán.
Ezek az építmények és közterületi területhasználatuk a helyi építészeti tervtanácson bemutatásra kötelezettek.

Pécs MJV Önkormányzata Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (12.21.) rendelete

Építési zónák közös előírásai, 
27.§ (8) Ha a sajátos előírások, illetve az egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: 
a) Az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda, vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig nyúlhat be; 
c) A telken belül a szabad területeken, illetve az épületeken reklámokat, információs táblákat csak Pécs Önkormányzata hirdetmények elhelyezésének rendjéről szóló rendelete alapján szabad. 
d) Reklámok, hirdetések csak akkor és úgy helyezhetők el, ha azok az épület(ek) építészeti karakterét nem változtatják meg. 
Pécs 24/2008. (06. 23.) rendelete a reklámhordozók elhelyezésének szabályairól.
4 § A reklámhordozók létesítése, elhelyezése 
(1) A város közigazgatási területén reklámhordozó létesítése történhet: 
a) Építési engedély, vagy bejelentés alapján, ha a reklámhordozó létesítését rendelet, vagy más jogszabály építési engedélyhez vagy bejelentéshez köti – és reklám célú közterület-használati megállapodás-kötéssel vagy, 
b) Reklám célú közterület-használati megállapodás megkötésével.
(2) A reklámberendezések elhelyezésének elbírálásához – amennyiben jogszabály előírja – a városi főépítész valamint a települési járási hivatal örökségvédelmi hivatalának hozzájárulása is szükséges. 
(7) Üzletenként 1 db tábla helyezhető el oldalanként legfeljebb 1 m2 felülettel.
(9) A reklámhordozók létesítése során e rendelet rendelkezésein túl minden esetben be kell tartani a vonatkozó központi jogszabályok és az önkormányzat egyéb rendeleteiben foglalt előírásokat. 

Salgótarján MJV Közgyűlésének 15/1998.(VI. 15.). sz. rendelete Salgótarján Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

Az alábbi területek építési telkein, valamint az építmények homlokzatain a 2 m2 felületet meghaladó reklámcélú építmény nem létesíthető, kivéve cégér, cégfelirat.
10. § Kertvárosias lakóterület (KEL LKe és LKe/a)13. § Falusias lakóterület (FL, Lf) 17. § Központi vegyes terület (KV) 16. § Településközponti vegyes terület (TV és Vt) 24/D. § Különleges terület KT – I. jelű 
(10) Az érintett területen belül és az épületen 2 m2 –t meghaladó reklámhordozót vagy eligazító táblát – kivéve az intézményt megnevező feliratot – elhelyezni nem szabad. Nem helyezhető el továbbá fényreklám sem.
43. § Építmény elhelyezése közterületen
(10) Épületek homlokzati síkjára rögzített és közterületre is benyúló reklámhordozó a közterület szintje felett legalább 2,50 m magassággal helyezhető el.
56. § Országos védettség
(2) Országosan védett építmények esetében bármilyen építési munka csak a vonatkozó jogszabályokban kijelölt hatóság engedélyével végezhető.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott műemléki környezetben folyó engedélyezési eljárás során az örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként kell bevonni.
58. § (7) A védett épületeken, a védett területek telkein és közterületein nagyméretű reklámtáblák és hirdető berendezések nem helyezhetők el.
(8) A helyi értékvédelemről szóló önkormányzati rendelet ezen előírásoktól szigorúbb rendelkezéseket is megállapíthat, amely esetben azokat kell alkalmazni.
(10) Helyi építészeti védettségű területen lévő illetve helyi védelem alatt álló, előkert nélkül álló épületekre helyezett reklámhordozó az épület homlokzati síkjára merőlegesen, a közterület szintje felett legalább 2,50 m magassággal, a közterület fölé terjeszkedve, maximum 1,0 métert állhat ki.
(11) Helyi építészeti védettségű területen lévő illetve helyi védelem alatt álló épületen reklámcélú építménynek minősül a cégér, cégfelirat, reklámponyva.
A reklámcélú falfestés minősítése a reklámcélú építmények szerint történik.

Szeged MJV közgyűlésének 59/2003. (XII.5.) számú rendelete Szeged MJV építési szabályzatáról

b) Építési zónák,
Építési zónákra vonatkozó általános előírások 36. § 9
a) A gazdasági reklám és a szabadtéri reklámhordozó fogalmát a gazdasági reklám-tevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény előírása szerint kell alkalmazni.
36§ (9) a) Reklámok és szabadtéri reklámhordozók közterületről látható helyen történő létesítésének feltételei elhelyezésük a homlokzat erre alkalmas mezőiben történjen olyan módon, hogy ne takarjon építészeti tagozatot,
ab) Reklámfeliratot különálló az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt legfeljebb30 cm magasságú betűk felszerelésével lehet megvalósítani,
ac) A reklámfelirat színvilága harmonizáljon az épület színezésével.
b) Az 1000 m2- nél,
ba) Kisebb szintterületű építménynél közterületről látható épülethomlokzaton, épület-felületen és közterületről látható magánterületen alkalmazott mindenfajta új reklám, cég -, címtábla, cégér, reklámhordozó, létesítése, festése, felszerelése – saját telepen végzett saját tevékenység max. 3 db és összesen max. 3 db 2 m2- es felület-nagyságot nem meghaladó reklámozását kivéve – nem engedélyezett nagyobb szintterületű építménynél közterületről látható, telken belüli mindenfajta 2 m2- es felületnagyságot meghaladó reklám, stb. létesítését, festését, felszerelését az illetékes tervtanáccsal véleményeztetni kell.
e) A meglévő, építési engedéllyel rendelkező reklámberendezések átalakíthatók, felújíthatók és legfeljebb 2 m2- es felületnagyságig bővíthetők.

Székesfehérvár MJV Önkormányzat Közgyűlése 7/2004. illetve 8/2004.(II.24.) rendelete a belváros és tágabb környezetének, – külterületének valamint egyes belterületi 
Területrészeinek Szabályozási tervérőI és helyi építési szabályzatáról

A kulturális örökség védelme 83. § 
(1) A védett és védelemre javasolt értékeit a HÉSZ 1. sz függeléke valamint a szabályozási terv tünteti fel. 
(3) A művi értékek védelmére vonatkozó előírások. 
a) A terv területén műemléki védelem alatt álló ingatlanokat és műemléki környezetüket a szabályozási terv tünteti fel. 
b) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a vonatkozó törvényi előírások szerint kell eljárni: 
– a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokba az építésügyi és örökség- védelmi hivatal szakhatóságként be kell vonni. 
c) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások: 
– A város a helyi értékek védeleméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik. 
– A védelem csak a helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó külön rendelet alapján érvényesíthető. 
A terv szerint védelemre javasolt értékeket külön eljárás keretében védelem alá kell helyezni. 
Országos műemléki védelem 
20.§ (5) Az 1.§ (1) Bekezdésben foglalt területen belül az MJT zónában bármely hatósági engedélyhez kötött kérelem bejnyújtása előtt a tervező köteles kikérni a városi főépítész véleményét.
(6) Az MK zónában szereplőterületen bármely épület tömegét, vagy homlokzatát érintő építési-, szerelési tevékenység csak a települési járási hivatal építésügyi és örökség védelmi hivatal és a városi főépítész véleményének beszerzésével engedélyezhető.
Az MJT és MK területén az egyes épületek homlokzatán, az előkertben vagy kerítésre hirdetőfelület, berendezés, reklámtábla, cégtábla mérettől függetlenül csak jogerős építési engedély alapján helyezhető el, az épület általános jellegével, az épület homlokzati és fal-nyílás felületi rendszerével összhangban.
Helyi területi és művi értékvédelem 
21.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terven jelölt, és a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt épületek helyi védelem alatt állnak.
(2) A helyi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek esetében bármely építési tevékenységre engedély csak akkor adható ki, ha a tervezés folyamatában a városi főépítésszel egyeztetés történt.
A helyi védelem alatt álló épületek környezetében, bármely építési tevékenység csak a helyi védettség alatt álló épületek jellegéhez igazodó módon történhet.

Szekszárdi Önkormányzat 6/2008.(II.6.) számú rendelete hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről a módosításokkal egységes szerkezetben 

Bevezető rendelkezések, 
1. § A rendelet célja Szekszárd építészeti, természeti értékeinek, idegenforgalmi nevezetességeinek védelme, valamint a város rendezett arculatának megőrzése érdekében a közterületeken és a közterületekről látható területeken, épületeken, építményeken a városképi, közlekedési és vagyonbiztonsági szempontok figyelembe vételével a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezésének szabályozása. 
A rendelet hatálya 
2.§ (1) A rendelet hatálya Szekszárd közigazgatási területére terjed ki. 
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a város közigazgatási területén hirdető- berendezést, hirdetményt helyez el, vagy egyéb reklám-tevékenységet kíván folytatni, nem tartozik ebbe a körbe a promóciós tevékenység, mely installáció kihelyezésével történik. 
A hirdető-berendezések, hirdetmények elhelyezésének általános szabályai 4. § 
(1) Hirdető-berendezés építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése a mindenkor hatályos jogszabály alapján történik. 
(2) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a település-képbe illőnek kell lennie.
A hirdető-berendezés környezetbe illeszkedését az elhelyező által benyújtott építészeti műszaki tervdokumentációnak kell igazolnia.
(3) A helyi védettséget élvező épületekre, illetve a helyi védettség alatt álló területekre, valamint a Garay térre és a Béla király térre csak a főépítész véleményével kerülhet ki hirdetőeszköz. 
(6) Építmények nyílás nélküli építményfelületén (homlokzatán) reklámgrafika, reklámtábla homlokzatonkénti együttes felülete nem lehet nagyobb a homlokzati felület 30 %- nál, de legfeljebb 150 m2- nél.
Amennyiben az építmény falfelületén nyílás található, a nyílás nélküli homlokzati felület maximum 20 %-a használható. Kivételt képez ez alól a zavaró tűzfalak felületképzésénél a vakhomlokzatot ábrázoló és a főépítész által véleményezett teljes felületre kiterjedő falfestmény, amely a vakhomlokzat struktúrájába illeszkedő, céglógót, reklámfeliratot tartalmazhat.
A céglógó, reklámfelirat nagysága az egész falfestmény 20 %-t nem haladhatja meg. 
(7) Épületek nyílás nélküli építményfelületén kihelyezendő 6 m2- nél nagyobb Felületű reklámok esetén, az engedélydokumentációnak a teljes falfelület kell tartalmaznia, az engedély kiadásához megkövetelhető a falfelület szükséges mértékű rendbehozatala, újraszínezése. 
(8) A 2 m2- es és azt meghaladó felületű hirdető – berendezéseken tartós kivitelben, fel kell tüntetni a tulajdonos adatait. 
(9) A hirdető-berendezés elhelyezője az építési engedélyben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, kártalanítási igény nélkül köteles a hirdető- berendezést – a kötelezéstől függően. 
Átalakítani, vagy lebontani, különös tekintettel, ha: 
– Az a városképi szempontoknak nem felel meg,
– Egyéb fontos közérdek azt indokolja, 
– Építési engedélyhez szükséges hozzájárulás lejárta, visszavonása esetén, 
– A hirdető-berendezéssel érintett üzlet, intézmény, vállalkozás, stb., vagy annak a tevékenysége megszűnt, illetve a hirdető-berendezés aktualitását vesztette,
– Amennyiben a hirdető-berendezés és környezete nincs karbantartva, s erről a hirdető berendezés elhelyezője felszólítás ellenére – a megadott határidőig – nem gondoskodik. 
(10) Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett hirdető-berendezésnek a rendelet 4. § (9) bekezdésben meghatározott lebontásáért az ingatlan tulajdonosa a hirdető-berendezés elhelyezőjével egyetemlegesen felelős.
(11) A hirdető-berendezés akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdető-felület, hanem annak tartószerkezete is elbontásra kerül. 
(12) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra. 
5. § (1) Hirdető-berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit. 

Szombathely MJV Közgyűlésének 30/2006. (IX.7.) Rendelete Szombathely helyi építési szabályzata, valamint szabályozási terve

Hirdető és reklámberendezések építésjogi követelménye, 
4/A. § (2) A hirdető-berendezések és reklámhordozók közül:
a) cégtábla üzletenként 1 db – kivéve a sarkon lévő üzleteket, ott homlokzatonként 1-1 db, az egy épületben elhelyezett több üzlet esetén üzletenként 1 db helyezhető el,
b) cégér üzletenkénti száma legfeljebb 2 db lehet.
(3) Nem helyezhető el önálló hirdető-berendezés és reklámhordozó:
e) fényreklám típusú, az épületek tetőszerkezetén.
Művi értékvédelem 
55.§ (3) A kulturális örökségvédelmi érintettséggel jelölt területeken tervezett építési munkákról az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell.
Engedélyköteles tevékenységbe az örökség-védelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
(4) Helyi, egyedileg védett építményekre vonatkozó előírások..
b) Az egyedileg védett építmények rekonstrukciója, felújítása, korszerűsítése során az építmény eredeti tartó- és épületszerkezeteit, homlokzat- arányait és díszeit, nyílás-kiosztás ritmusát, színezését kell rekonstruálni.
A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a meglévő értékek megmaradjanak.
c) Védett épület környezetében csak olyan építési tevékenység végezhető, mely megjelenésében, tömegében illeszkedik a védett épülethez és annak megjelenését károsan nem befolyásolja.
(5) Helyi, védett területek előírása:
d) A védett terület környezete is vizsgálandó, az arány- formarendszer illeszkedjék egymáshoz, törekedni kell a terület egységes megjelenésének fenntartásához.

Tatabánya MJV közgyűlésének 14/2005. (III.31.) sz. rendelete: Tatabánya Óváros védett épületek Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzata

5. § Az építés általános feltételei,
(4) A településesztétika és a tájkép védelmére figyelemmel 2 m2- nél nagyobb felületű reklámberendezés elhelyezése csak helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetés lefolytatását követően lehetséges.
A tervtanács véleményének kikéréséhez látványterv benyújtása kötelező.
28. § Az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai:
(1) Az építészeti örökség helyi védelmének szabályait e rendelet módosításával, vagy külön rendelet alkotásával a Képviselőtestület határozza meg.
(4) A helyi védelem alá helyezett építményeken, azok telkein és telkei előtt reklám nem helyezhető el.

Veszprém MJV. 61/2003.(XII.22.). Önkormányzati rendelete Veszprém Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Tervéről

Értékvédelem, 
32.§ Helyi védettség alatt álló építményt érintőépítési munka esetében be kell szerezni az Önkormányzati tervtanács állásfoglalását, annak hiányában a főépítész szakmai véleményét.
(7) A városkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintből) kiemelkedő, növényzettel nem takart építmény engedélyezése esetén a városképhez történő illeszkedést városképi vizsgálatban, utcakép (legalább a két szomszédos épület feltüntetésével), fotómontázs, stb. készítésével igazolni kell.
Szükség esetén az építési hatóság előírhatja, hogy az építési engedély mellékletét képező műleírás mutassa be a tervezett építmény illeszkedésének megítéléséhez szükséges jellemzőket, különösen a rálátásban érvényesülő látványt, a külső megjelenést és a színezést.
(8) Az engedélyezési terveken fel kell tüntetni az épület megjelenését befolyásoló gépészeti és közműellátási szerelvények elhelyezési módját és kialakítását.
Védett terület beépítésének általános előírása 
33.§ Törekedni kell a hagyományos anyagok és szerkezetek használatára (vakolt architektúra, festett homlokzatfelület, fa nyílászárók, vakolt lábazatok az utcaképbe illeszkedő falnyílás arányok), figyelembe véve a szomszédos és környező épületek jellegét, építészeti megjelenését, és anyaghasználatát.
Védelem alatt álló épület homlokzati nyílás-záróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani.
Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók.
Védett épületekre vonatkozó előírások 
34.§ (2) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékelemző állapotrögzítő adatait.
b) Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető.
Ennek elbírálása az Önkormányzati Tervtanács, vagy a városi főépítész szakvéleményének, illetve a Járási Hivatal Örökségvédelmi véleményének figyelembe vételével történik.
c) Ezen épületek környezetében lévő, védelem alatt nem álló épületeknek, építményeknek az országos védelem alatt álló épületek mellett a helyi védelem alatt álló épületekhez is igazodniuk kell.
Ennek érdekében az ezekkel kapcsolatos építési tevékenység csak a városi főépítész szakvéleményének figyelembe vételével valósulhat meg.

Zalaegerszeg MJV 16/2001. (VI.15.) sz. önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Építési szabályzatáról (ZÉSZ) illetve 3/2001. (II. 2.) számú rendelete a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről

A hirdetőberendezések és hirdetmények elhelyezésének szabályai, 
4. § (2) Az oldalanként 2 m2- nél nagyobb hirdetőfelületű hirdető berendezés – kivéve cégtábla, hirdetőoszlop, falra szerelt reklámtábla és reklámgrafika – építésére, elhelyezésére, átalakítására és bővítésére a városközpontban építési engedély nem adható.
Egységes megjelenésű hirdető berendezés 2 m2- nél kisebb felületű részekre nem osztható, a jelen bekezdésben foglaltaknak való megfelelés céljából.
(4) A hirdető berendezés elhelyezője az építési engedélyben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, kártalanítási igény nélkül köteles a hirdető berendezést – a kötelezéstől függően átalakítani, vagy lebontani. Különös tekintettel, ha:
– Az a városképi szempontoknak nem felel meg,
– Az elhelyezését szolgáló közterület más célú felhasználásra kerül,
– Egyéb fontos közérdek azt indokolja, 
– Az építési engedélyhez szükséges hozzájárulás lejárta, vagy visszavonása esetén, 
– A hirdető berendezéssel érintett üzlet, intézmény, vállalkozás, stb., vagy annak tevékenysége megszűnt, vagy a hirdető berendezés aktualitását vesztette.
(5) A 2 m2 – nél nagyobb, de a 6,0 m2- nél kisebb hirdetőfelületű hirdető-berendezések között minimum 25 méter távolságot kell tartani, kivétel a cégtábla és a címtábla esetében.
(7) A hirdető berendezések közül:
a) Cégtábla üzletenként és homlokzatonként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 10 %- át, 
b) Cégér üzletenkénti száma max. 2 db lehet, az egymástól való távolságuknak min. 5 m-nek kell lenni,
c) Címtábla intézményenként, vállalkozásokként és homlokzatonként 1 db lehet. 
6. § (1) A hirdető berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.
A hirdetőberendezés környezetbe illeszkedését az elhelyezőnek az építészeti műszaki tervdokumentációhoz csatolt színes fotómontázs látványtervvel kell igazolnia.
(2) A településképi megfelelés követelményének elbírálása során az építésügyi hatóság a városi főépítész vagy az általa megjelölt szakértő véleményét köteles beszerezni és figyelembe venni.
Ha a főépítész azt szükségesnek tartja, így különösen a városképileg jelentős épületek környezetébe kerülő hirdető berendezések tervei esetén, kikéri a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság véleményét, amely a megkereséstől számított 30 napon belül dönt
7. § (1) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.
(2) Hirdető berendezésen és hirdetményen nem alkalmazható
a) A KRESZ-ben szereplő tábla forma-színösszeállítása, és azokra szabványosított betűtípus és jelrendszer,
b) Villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszavető anyag, vagy olyan világítótest, melynek elhelyezése révén a közúton közlekedőket vakítja, ezzel a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) sz. rendelete az Esztergom, Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 

Szabadtéri reklámhordozó lehet: az épületen lévő tető- vagy homlokzati reklám; ablakban, erkélyen elhelyezett, tűzfalra erősített, Kialakítása lehet: szerelt, festett vagy vetített, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító; egyedi vagy csoportos, illetve füzér; színes, egyszínű vagy fehér, rögzített, álló, mozgó, villogó felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére; 
(7) Kirakatportálok kialakítása, átalakítása, a meglévő épület nyílás-záróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévő megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez: egyedileg védett vagy védett területen álló épület esetében az érintett homlokzat egészét bemutató tervet kell benyújtani. 
Védelem alatt nem álló épület esetében az épület érintett homlokzatának egészét bemutató fotó-dokumentáció és az érintett építményszint homlokzati sávjának egészére vonatkozó terv készítése szükséges.
A közterületi hirdető-berendezésekre vonatkozó előírások 
16. § (1) Reklámhordozókat közterületen, illetőleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon lehet.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 19/2003. (V.16.) önkormányzati rendelete Dunaújváros építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

76. § Települési értékvédelem, településkép és a helyi természeti értékek, 
A települési értékvédelem alá eső terület határát a szabályozási terv É jelű határvonallal tünteti fel.
A települési értékvédelemről, a településkép védelmét általános érvénnyel Dunaújváros MJV. Közgyűlésének Dunaújváros település-képének alakításáról és védelméről szóló rendelete szabályozza.

Gyöngyös Város Önkormányzata Képviselőtestületének a Város Építési Szabályzatáról (GYÉSZ) szóló 3/2007. (II.19.) rendelete 

A műemlékek, a településszerkezet és a városkép védelme, 
35. § (11) A városképi jelentőségű területen történő építési engedélyezés előtt az építési hatóság köteles bekérni az önkormányzati tervtanács (ÖTT) szakmai állásfoglalását.
Az épített környezet védelme érdekében az építési hatóság az építési engedélyt megtagadhatja, ha a szakmai állásfoglalás szerint az a településképre hátrányos. 
(12) Gyöngyös észak-nyugati városrészében, a szabályozási terven jelölt területen belül védendő városszerkezetű terület került lehatárolásra, ahol – a közterület hálózat megtartandó, (0,4 m2-nél nagyobb hirdető felület nem helyezhető el.) 
A „Déli Kálvária-part” területe 
37. § (16) Csak az ingatlan funkciójának megfelelő cégfelirat helyezhető el, ennek helye, mérete és kialakítása engedélyezés keretében tisztázandó. 
A Sástói kőbánya és környéke sajátos előírásai 
45. § Hirdetés, reklámhordozó és hirdetőtábla – legfeljebb A1-es méretben (840×594 mm) –, valamint cégér csak az ingatlanon folyó tevékenységhez kapcsolódóan, kizárólag az épület homlokzatain, kerítéseken, helyezhető el, úgy hogy azok összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

Gyula Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/2004. (I. 30.) sz. rendelete A város Helyi Építési Szabályzatáról

Közterület alakítással kapcsolatos rendelkezések, 
38. § b) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen csak a teljes homlokzati felület arculatához igazodóan helyezhető el, ezen felületek az építési engedélyben meghatározandók. 
d) A közterület fölé kinyúló, a közterületi határvonalra merőlegesen elhelyezett hirdető berendezések, cégérek legfeljebb 0,5 m2 reklámfelülettel helyezhetők el.
f) Műemléki terület határán kívül lévő területeken, építményen vagy attól különállóanaz 2,0 m2- es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég- és címtábla vagy fényreklám építése, elhelyezése bejelentés alapján végezhető tevékenység.

Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete módosított és egységes szerkezetbe foglalt 46/2006.(XII. 22.) sz. önkormányzati rendelete

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok,
6.§ A helyi és országos védelem alatt álló területen csak a környezet arculatához illeszkedő, hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között – az erre vonatkozó helyi rendeletnek megfelelve helyezhető el.
Kulturális Örökség védelme 33.§
A kulturális örökségvédelme szempontjából megkülönböztetett területeket: a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, a műemléki jelentőségű terület lehatárolását, a műemlékeket és műemléki környezetüket, a helyi védelem tárgyának jelölését tartalmazza a szabályozási terv.
Helyi, egyedileg védett építmények előírása:
Egyedileg védett építmény rekonstrukciója, átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése során tekintettel kell lenni az építmény eredeti állapotára; arra, hogy a rendeletek a közösség értékmegőrző szándékát rögzítik.
Ennek megfelelően az ilyen építmények építési munkáihoz készült tervek műszaki leírásában be kell mutatni az építmény építéstörténetét, fényképekkel dokumentálni az építmény állapotát, és részletesen bemutatni a tervezett munkálatokat, indokolni szükségességességüket.
Az egyedileg védett építmények rekonstrukciója, felújítása, korszerűsítése során az építmény eredeti tartó- és épületszerkezeteit, homlokzati arányait és díszeit, a nyílás kiosztás ritmusát, színezését kell rekonstruálni.
Amennyiben az épületet érintő beavatkozásra kerül sor (felújítás, átépítés, stb) a tervezés során figyelembe kell venni, hogy a meglévő értékek megmaradjanak, Védett épület környezetében csak olyan építési tevékenység, beavatkozás végezhető, mely megjelenésében, tömegében illeszkedik a védett épülethez, annak megjelenését károsan nem befolyásolja.
(3) Helyi, védett területek előírása:
A meglévő épületek bontása, átépítése esetén az új építés csak az eredeti építési vonalon, az épület helyén, azzal azonos karakterrel épület arányrendszere, nyílások ritmusa, homlokzati ritmus, stb) történhet, a hangsúlyos pontok, a védeni kívánt építészeti hangulat megőrzése céljából.
A védett terület környezete is vizsgálandó, az arány és formarendszer illeszkedjék egymáshoz, törekedni kell a terület egységes megjelenésének fenntartására.

Hódmezővásárhely MJV Közgyűlésének 23/2008. (05.10.) rendelete a Város helyi építési szabályzatáról szóló 32/2000. (09.22.) rendelet módosításáról

(17) A helyi Építészeti Műszaki Tervtanács feladatköre, az állami jogszabályban meghatározottakon túlmenően kibővül a következők szerint: véleményezendő még,
a) Városközpont területén, főútvonal mellett, vagy építészeti, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló területen tervezett új épületek építéséhez-, valamint meglévőek átalakításához szükséges építészeti-műszaki terveket, 
d) Azokat a tervdokumentációkat, amelyeket a Tervtanács működési szabályzata meghatároz.
Helyi építészeti értékvédelem 
39.§. (1) A helyi védelem célja Hódmezővásárhely város egyedi építészeti-városépítészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti-, településképi-, településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, a helyi emberek tudását és kultúráját hitelesen tükröző épített környezetének megőrzése. 
(2) A város területén védeni kell a történetileg kialakult építészeti, városképi hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit.
Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, anyaghasználati hagyományok figyelembe vételével történhet.
(16 A) A helyi egyedi védelem legfontosabb, sajátos szakmai szabályai: – információ -hordozó (cégfelirat, reklámtábla, cégér, stb.) elhelyezése – közterületről látható helyen, építési engedély alapján – a homlokzat erre alkalmas falmezőiben történhet oly módon, hogy ne takarjon építészeti tagozatot – több rendeltetési egység esetén azok stílusa, mérete, anyag- és színhasználata összehangolandó, illetve egységesítendő.

Keszthely város Önkormányzatának Képviselő –testülete 12/2007. (III. 30.) rendelete a hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezéséről

4. § Hirdetőeszközök és berendezések elhelyezésének szabályai,
A rendelet hatálya alá tartozó területen bármely hirdető berendezés csak Keszthely városképének, városszerkezetének, kisvárosi jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének és méretének figyelembe vételével helyezhető el. 
Cégtáblát, cégért, címtáblát, valamint hirdető berendezést az építésügyi hatósági eljárásokról, szóló rendeletben foglaltak betartásával lehet elhelyezni.
A kiemelt övezetbe és az I. hirdetési övezetbe tartozó közterületeken és magántulajdonú ingatlanokon építendő vagy meglévő átalakítandó- bővítendő épületeken cégtáblát és cégért valamint ezeken az ingatlanokon hirdető berendezést elhelyezni a városi főépítész városképi illeszkedésre vonatkozó hozzájárulásával lehet.
(5) A hirdetési övezetekre vonatkozó előírások: 
A homlokzaton elhelyezett cég- és címtábla, hirdető berendezés – cégér kivételével – a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlhat be. A homlokzaton cégtábla legfeljebb 1 m2 nagyságú helyezhető el, ennél nagyobb méretben csak (egyedi betűkből álló) cégfelirat helyezhető el a főépítész engedélyével.
Az I. hirdetési övezetbe tartozó magántulajdonú ingatlanokon legfeljebb 1 db 2 m2.
Felületű hirdető-berendezés helyezhető el a városi főépítész városképi illeszkedésre vonatkozó hozzájárulásával. 
A II. hirdetési övezetbe tartozó magántulajdonú területeken legfeljebb 2 db egymással össze nem építhető 4 m2 hirdetési felületű hirdető-berendezés helyezhető el.
A III. hirdetési övezetbe tartozó magántulajdonú ingatlanokon legfeljebb 6 m2 hirdetési felületű egymással össze nem építhető hirdető-berendezés helyezhető el.
Cégér, valamint közterületbe 10 cm-ig benyúló hirdető berendezés, cég- és címtábla közterület használati Szerződés és díjfizetés nélkül – a 4.§ (2) bekezdés figyelembevételével – tulajdonosi hozzájárulás alapján helyezhető el.

Monor Város Önkormányzat Képviselő-testületének11/2004. (IV. 27.) HÉSZ 

11.§
2) Az építészeti örökség helyi védelmét, az egyes építmények védettségi kategóriáját az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
3) Az építészeti örökség helyi védelméről szóló külön rendelet az egyes épületeken védendő építészeti elemeket, a beépítés módját, a tömegképzést, a homlokzati színt meghatározhatja.
Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2011.(XII.15.) rendelete a hirdető – és reklámtáblák elhelyezési szabályairól

E rendelet alkalmazásában közterületi elhelyezésnek minősül a reklámhordozó olyan elhelyezése is, ahol a tartóelem – fal, stb. – magántulajdon, vagy magántulajdonon van, de a reklámhordozó függőleges vetülete 10 cm-t meghaladóan a közterületre esik.
(2) Közterületen kizárólag 0,5 m2, 1 m2, és 2 m2 alapméretű, négyszög alapformájú reklámhordozók elhelyezésének engedélyezésére kerülhet sor. Monor Város közigazgatási területén 2 m2 alapterületnél nagyobb felületű reklámhordozó nem helyezhető ki.
(3) Az 1 m2 alapterületet meghaladó reklámhordozó kihelyezése egyedi elbírálás alapján engedélyezhető., Monor város Önkormányzatának Gazdasági és Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának jóváhagyó döntését követően. 

Sopron MJV Önkormányzat Közgyűlésének 27/2001. (VII. 5.) rendelete Belváros és kapcsolódó városrészek Szabályozási Tervéről – Helyi Építési Szabályzatáról

2§ (11) A rendelet hatálya alá tartozó területen az épületek homlokzatának színezése, a közterületekről látható helyen elhelyezendő reklám, vagy tájékoztatást szolgáló tárgy, felirat építési engedélyköteles.
Az épített értékek helyi védelmével kapcsolatos előírások,
13. § (1) 
e) Felújítás, átalakítás esetén értékelemző állapotrögzítő tanulmány készítendő, melyet az építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell.
g) Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető.
Ennek elbírálásához az Önkormányzati Tervtanács, vagy a városi főépítész szakvéleményének beszerzése szükséges.
Sopron MJV 46/2012. (XII. 27.) rendelete a településképi bejelentési eljárásáról és a településképi kötelezésről
2.§ A rendelet célja Sopron Megyei Jogú Város épített környezetének esztétikus alakítása.
Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységekkel kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembe vételével – legfőbb cél, hogy azok illeszkedjenek a város építészeti értékeihez, és érvényesüljenek a település-fejlesztési célok
3. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklám-elhelyezések, továbbá az építmények rendeltetésének megváltoztatása esetében.
c) Reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén 1 év,
d) Cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig.
(4) A településképi bejelentés igazolása a főépítész szakmai álláspontján alapul.
(5) Amennyiben a polgármester által kiállított igazolás érvényességi ideje lejár, az igazolást ismételten meg kell kérni.
4. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni
a) A településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg a helyi reklámrendeletben meghatározott létesítési, megjelenési, méretbeli stb. szabályoknak; valamint ha a hirdető berendezés.

Siófok Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2005. (IV. 29.) számú rendelete a város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 

56. §(1) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell kialakítani.
63. § A hirdető- és reklámberendezéseket a táblák, feliratok, plakátok elhelyezésének szabályozásáról szóló, külön ÖK rendelet előírásai szerint kell elhelyezni. 28/2011. (IX.30.) A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésének általános szabályai.
4. § (1) Hirdető-berendezés építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése – ideiglenesen elhelyezhető megállító tábla, valamint a közterület fölé kihelyezett transzparens kivételével – a vonatkozó hatályos építésügyi jogszabályok előírásai alapján végezhető el. 
(2) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.
A hirdető-berendezés környezetbe illeszkedését az elhelyezőnek az építési dokumentációhoz csatolt színes látványtervvel kell bemutatnia. 
(3) Az országos és helyi védettség alatt álló területek, illetve építmények környezetében a településképi megfelelés követelményének elbírálása során az építési hatóság a főépítész véleményét is beszerzi.

Szécsény Város Önkormányzat Képviselő testületének 11/2003.(VIII.01.) rendelete a helyi építési szabályzatról

(8) A műemléki környezetben lévő épületek és a helyi védelmű épületek felújításakor, illetve a műemléki környezetben új épületek építésekor az építési engedélyezési tervekhez színezési tervet kell készíteni, amely az épületek színezésénél kötelező.
(9) A történelmi városmagban, a várfalakon belüli területen mindenféle reklámtábla, cégfelirat alkalmazása tilos, a szükséges tájékoztató feliratok a műemléki környezetbe illeszkedő kivitelben, a Kulturális Örökségvédelmi Hatósággal egyeztetve készülhetnek.
(10) A Rákóczi út mindkét oldalán bármilyen méretű és kialakítású reklám-, illetve hirdetési tábla és cégfelirat építése, építési engedélyhez kötött tevékenység.
Az építési hatóság az esztétikus utcaképi megjelenés érdekében, üzletsorok esetében egységes homlokzati kialakítást írhat elő.

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 21/2002. (VIII. 15.) sz. rendelete Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve

Alkalmazási előírások, 
1.§ A városkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében – a „Műemléki jelentőségű terület”-en, a „Műemléki környezet” területén, valamint a „Helyi értékvédelmi terület”-en az a)-h) pontok alatti jellemzőket is meghatározó szabályozási terv, illetve előírások hiányában – az illetékes építésügyi hatóság a HÉSZ keretei között előírhatja:
– Az épületek homlokzatának kialakítását (anyaghasználat, színezés),
– A közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását (üzlet, árkád, stb.),
– Az építmények takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását,
A reklámhordozók elhelyezésének általános szabályai 
26/A. § A város területén hirdető-berendezés, reklámhordozó csak a külön rendeletben meghatározottak alapján helyezhető el. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2009. (I.27.) sz. rendelete az Önkormányzati Tervtanács működési rendjéről egységes szerkezetben a 18/2011. (IV.19.) önkormányzati rendelettel.
Az alábbi tervek készítője az engedélyezési kérelem benyújtása illetve a bejelentés előtt köteles kikérni Szentendre Város Önkormányzati Tervtanácsának véleményét: 
d) Engedélyezéshez illetve bejelentéshez kötött reklám, cég-, címtábla, fényreklám, hirdetési vagy reklám célú építmény, kirakatszekrény építési-műszaki tervei.

Tata Város Önkormányzat 38/2005/(XII.6.) rendelete a Város Építési Szabályzatáról

Építési engedélyt kell kérni a műemléki jelentőségű és a helyileg védett területen belül az épületek közterületről látható homlokzatainak, kerítéseinek színezéséhez.
A kérelemhez csatolni kell a tervtanács állásfoglalását.
(4) Ingatlanonként egynél több 0,5 m2 nagyságot meghaladó hirdetőtábla, vagy az épületek tetőzetén, homlokzatán hirdetési berendezések, fényreklámok elhelyezésének kérelméhez csatolni kell a látványtervek tervtanácsi állásfoglalását.
(8) Reklámok, hirdetések, cégérek, díszvilágítás; 
(a) Védett területen csak építési engedély alapján létesíthető cégér, cégtábla, reklám. 
(b) Nem helyezhető el védett területen 2 m2- nél nagyobb hirdető-berendezés. 
(c) Az épület részeként azzal teljes egységben kell kialakítani fentieket.

Vác Város Önkormányzat többször módosított 15/2003.(IV.29.) rendelete Vác Város Helyi Építési Szabályzatáról egységes szerkezetben

Városvédelem, látványvédelem, 
21.§ (1) A területen fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát. 
(13) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építésügyi hatóság az engedély megadását a meglevő városképbe, vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, eltávolításához kötheti.
(15)b) Főútvonal menti építési övezetek, és onnan feltárulkozó épületek homlokzatain a felület 20%- ban jelenhet meg reklámfelület.
c) Egyéb területeken a felületre kihelyezhető feliratokat, a városképi illeszkedés, a környezettel történő harmonizálás figyelembevételével a főépítész szakmai véleménye alapján lehet megjeleníteni.
Reklámok, hirdetések 
35.§ Új reklámok elhelyezését, ill. meglévők átalakítását az építésügyi hatóság a városképben együtt jelentkező látványra készített látványvizsgálathoz kötheti.
A létesítés feltétele az igazolt környezethez alkalmazkodás, és hogy a létesítéssel összefüggésben szükségesnek tartott egyéb látvány-korrekciókat egyidejűleg végrehajtsák.
(3) Védett területen reklám csak az arra kijelölt helyen és módon – favédők- helyezhető el.
(5) Belterületen 2m2 befoglaló méretnél nagyobb reklám épületen nem helyezhető el.
(9) Védett területen bármiféle az épülethez az adott felület 1/10-én az épület funkciójához, vagy az ott végzett tevékenységhez kötődő reklámfelület, hirdetés helyezhető el.
Cégérek 
36.§ (1) A területen csak építési engedéllyel létesíthető cégér, cégfelirat, cégtábla az épületen, épületrészen, építményen csak annak felületéhez és arculatához (stílusához, anyaghasználatához) igazodóan helyezhető el.
Ezeket az épület részeként, és azzal teljes egységben kell kialakítani, a vonatkozó reklámtörvény előírásait figyelembe véve. 
(2) A Belváros és Kisvác építési övezeteiben, illetve védett területen vagy védett építmény esetén az építésügyi hatóság a főépítész véleményének figyelembevételével dönt a létesíthető cégérek karakteréről, anyagáról és méreteiről.